Megtámadta az alkotmánybíróságon Bajorország és Hessen tartomány jobboldali–liberális koalíciós kormánya a német tartományok közötti pénzügyi szolidaritás rendszerét; a baloldali pártok kampányfogásnak minősítették a lépést.
A bajor és a hesseni kormány a közös indítványban azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a rendszer működésének alaptörvény-ellenességét, és rendelje el annak reformját. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy a pénzügyi kiegyenlítés szisztémája igazságtalan, és nem ösztönöz a teljesítmény fokozására, az alkotmánybíróság fellépése pedig elkerülhetetlen, mert nem vezetett eredményre a tartományok közötti egyeztetés a rendszer átalakításáról. A legutóbb 2001-ben módosított rendszer azonos életkörülményeket hivatott biztosítani mind a tizenhat tartományban, mivel ezek bevételei számos tényező – például gazdasági és demográfiai okok – miatt jelentősen eltérnek egymástól. A kiegyenlítés kötelezettségét az alaptörvény írja elő. Az eszköz a tartományoknál keletkező bizonyos bevételek – egyebek között az iparűzési adóból származó – központosítása és újraelosztása. Tavaly csaknem nyolcmilliárd euróhoz jutottak a kevésbé fejlett tartományok, a legtöbb pénzt, 3,3 milliárd eurót a tartományi rangú főváros, Berlin kapta. A három legnagyobb nettó befizető, Bajorország, Hessen és Baden-Württemberg tartomány 2011-ben megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a rendszer haszonélvezőivel, a kevésbé fejlett északi, illetve a volt NDK területén kialakított új tartományok vezetőivel az újraelosztási módszer változtatásáról, amennyiben pedig a megbeszélések nem hoznak eredményt, az alkotmánybíróságra viszik az ügyet. Időközben Baden-Württembergben, a második legnagyobb nettó befizető tartományban a Zöldek és a szociáldemokraták koalíciója került hatalomra, és a kormány végül nem is csatlakozott az indítványhoz, arra hivatkozva, hogy pereskedés helyett inkább tárgyalni kell. Baloldali pártok képviselői a bajor és a hesseni kormány lépését kommentálva emlékeztettek: idén ősszel nem csupán országos parlamenti választásokat tartanak, hanem tartományi törvényhozási választások is lesznek, éppen Bajorországban és Hessenben. Hozzátették, hogy a várhatóan több évig tartó alkotmánybírósági eljárásnak nincs sok értelme, hiszen a vonatkozó szabályok alapján 2019-ig mindenképpen hozzá kell igazítani a rendszert a változó viszonyokhoz.
A rendszer átalakításáról évek óta zajló vita során a müncheni vezetés kifogásolta például azt, hogy a bajor óvodákban fizetniük kell a szülőknek, Berlinben viszont részben a bajor adófizetők pénzéből tartják fenn az ingyenes óvodai ellátást, ami tarthatatlan állapot, ezért újra kell gondolni a gyakorlatot, és nem csupán szolidáris, hanem méltányos rendszert kell kialakítani. A tartományok jellemzően elutasították a nettó befizetők terheinek csökkentésére vonatkozó követeléseket. A berlini városvezetés például több alkalommal emlékeztetett, hogy Bajorország 37 évig profitált az 1950 óta működő rendszerből, Berlin pedig csak 1995 óta kap támogatást a közös alapból.
