Jézus feltámadásának ünnepéhez közeledve az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői ismét pásztorlevélben szólnak hozzánk. Egy-egy ige által boncolgatják, értelmezik, lefordítják számunkra a húsvét értelmét, jelentőségét. Ezekből a gondolatokból ragadtunk ki egy csokorra valót.
Ady Endre Köszönet az életért című verséből vett idézettel – Aki él, az mind, mind örüljön, mert az Élet kivételes, szent örömül jön – kíván szent, csendes, áhítatos örömöt mindnyájunknak Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület nemrég beiktatott püspöke. A főpásztor a feltámadás örömhírét kapó Magdalai Mária példázatát dolgozza fel pásztorlevelében. Leszögezi: az első nagy Evangélium ebben a történetben az, hogy Jézus él, hogy Ő van, és örökké lesz. A második pedig, hogy Ő új kapcsolatot létesít az emberrel, mindazokkal, akik szeretik Őt. Óriási erő rejlik abban, hogy Jézus testvérré lett. A tanítványok eleinte szolgák voltak, azután barátai lettek Jézusnak, végül testvérei. Jézus bennünket is olyan valóságos testvéri közösségbe von, amilyenre talán sohasem gondoltunk igazán. Testvérünkké lett, osztozik minden gondunkban, bajunkban és leginkább a halállal való viaskodásunkban, közel hozta hozzánk Istent, akit most már mi is Atyánknak szólíthatunk. Ne azt kutassuk tehát, hogy mikor és hogyan fogható fel ésszel az elképzelhetetlen tény, hanem örüljünk annak, hogy Jézus él.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szintén Magdalai Mária történetéből merített. Értelmezi azt a jelenetet, amikor a holtat kereső Mária felismeri a Mestert, s örömében közelít, de Jézus azt mondja: Ne érints engem! A megadott hármas jelentéstartamon túl az egyházfő magyarázza: húsvét pontosan azt jelenti, hogy túllépünk az emberi léptéken, dimenzión. A zsidó pészach (páska ünnep) szó jelentése: ugrani, átugrani, átlépni. A húsvét tehát átlépés a történelemből az üdvtörténetbe. A végesből és a korlátoltból átlépünk a végtelenbe, az örökkévalóságba, merthogy a feltámadás ténye által megváltozik a teljes viszonyrendszer. Még ha azt az emberi szem nem is látja, a létezésnek minden porcikája átalakul, átrendeződik. „Mert amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg nem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.” (1Kor 2,9).
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a nemrégiben lezajlott pápaválasztástól áthatva a feltámadott Jézus megjelenéseinek történetéből idézi fel azokat a pillanatokat, amikor Péter, mesterének korábbi háromszori megtagadását követően, háromszor tesz szeretetvallomást. Krisztus feladattal bízza meg őt: Te Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat. Az Egyház vezet minket a keresztény életúton, erősít minket a szentségek közvetítette kegyelmekkel, és mutatja az utat a mi feltámadásunk felé, az örök boldogságba. Mindezt a húsvét tette lehetővé. A szikla pedig, amelyre az egyház épült, Szent Péter és utódai. A pápa, vagyis Róma püspöke az élő Péter. Mi a Krisztus rendelte sziklán állunk, jelenti ki a főpap, s hozzáteszi: hálaéneket zengve köszönjük meg az Úrnak új Szentatyánkat, Ferenc pápát.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kiemeli: Húsvét üzenete ma is feltölti emberi életünket: megelevenít, biztat, reménységgel tölt el, hiszen Jézus széttörte azokat a korlátokat, amelyeket az emberek állítottak, és szélesre tárta mindannyiunk előtt Isten világát. A szűk földi korlátok közé szorított embernek felmutatta az örökkévalóságot, az örök élet örömét, mely az Istenben bízó ember számára a legnagyobb lehetőség, mert az ő tanítása a mában élő ember számára is utat mutat. Jézus nem a haragvó Istent békítette ki, hanem a gyarlóságaival, bűneivel vergődő embert emelte fel a szeretet Istenének magaslatára, ezért húsvét a hit ünnepe, mely győzelemről, diadalról szól.
