„Katonák és járművek gyorsan növekvő mozgása volt megfigyelhető a közepes és nagy hatótávolságú rakéták állásainál” – idézett a dél-koreai hírügynökség egy katonai forrást. Eszerint február 26-a óta fokozott harckészültség van érvényben az északi rakétaegységeknél, így lehetséges, hogy most tényleg tüzet nyitnak. A hír pár órával azt követően látott napvilágot, hogy Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un egy hirtelen összehívott éjszakai parancsnoki értekezleten utasította a rakétás egységeket: álljanak készen az amerikai támaszpontok megtámadására. A jelentés szerint Kim Dzsong Un az éjféli tanácskozáson azt mondta a tábornokoknak, hogy a fejlemények fényében úgy ítéli meg: „elérkezett az idő a leszámolásra az amerikai imperialistákkal”. Kim aláírta a tervet a technikai előkészületek elvégzéséről, és utasította a hadászati rakétaerőket, álljanak készen a tüzelésre, arra, hogy bármely pillanatban lecsaphassanak az amerikai szárazföldre, a csendes-óceáni támaszpontokra, beleértve Guamot és Hawaiit, valamint Dél-Koreát – közölte a hivatalos hírügynökség. Kim Dzsong Un felszólalt azon a tanácskozáson is, amelyen a koreai néphadsereg politikai megbízottjai és propagandistái vettek részt. Itt a hadsereg ideológiai nevelésének erősítését sürgette.
Tegnap egyébként több ezren vettek részt Phenjanban egy Kim Dzsong Unt támogató tömegtüntetésen. Diákok és katonák vonultak át a központi Kim Ir Szen téren, és közben a „Le az amerikai imperialistákkal!” és „Söpörjétek el az amerikai agresszorokat!” jelmondatokat kiabálták. A demonstráció körülbelül másfél óráig tartott.
A phenjani döntés közvetlen előzménye egyébként, hogy az Egyesült Államok két B–2-es lopakodó bombázót is bevetett egy, a Koreai-félszigeten folyó hadgyakorlaton. Az amerikai nukleáris elrettentés egyik alapvető eszközének tekintett, B–2 Spirit típusú két nehézbombázó Missouri amerikai szövetségi államból szállt fel, és gyakorlóbombákat dobott le különböző célokra dél-koreai területen – közölte a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők parancsnoksága. E gépek most először végeztek bombázógyakorlatokat Koreában. Eddig Szerbiában, Afganisztánban és Líbiában vetették be háborúban a típust.
Észak-Korea a szovjet korszakból származó Scud típusú rakétákkal rendelkezik, amelyek képesek elérni a déli országrészt, de nagy hatótávolságú rakétáit még nem próbálta ki sikeresen. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter azt mondta az újságíróknak, hogy a B–2-esek kiküldése a normális gyakorlat része, és nem szándékozták provokálni vele Észak-Koreát. Észak-Korea korábban harcias propagandavideót tett az internetre: a klip azt vetíti előre, hogy észak-koreai katonák megszállják a dél-koreai fővárost, és amerikai katonák ezreit ejtik túszul a félsziget déli részén.

Nyugalomra intenek
Oroszország arra figyelmeztetett tegnap, hogy az Észak-Korea körüli katonai tevékenység okozta feszültség kikerülhet az ellenőrzés alól. „Aggódunk amiatt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) megfelelő, kollektív reagálása mellett egyoldalú lépések is történnek Észak-Korea körül” – jelentette ki újságíróknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, többek között amerikai bombázók részvételére utalva egy dél-koreai hadgyakorlaton. „A helyzet egyszerűen ellenőrizhetetlenné válhat, egyre veszélyesebb lesz” – mondta, egyben Észak-Koreát is higgadtságra intve. Szerinte mindkét félnek tartózkodnia kell a katonai erőfitogtatástól, és elkerülni az olyan válaszlépéseket, amelyek harci cselekményekhez vezethetnek. „Felszólítunk minden érintett felet, hogy tegyen közös erőfeszítéseket a helyzet csillapítására” – mondta pekingi sajtótájékoztatóján Hung Lej kínai külügyi szóvivő. Hangsúlyozta: a Koreai-félsziget békéje és stabilitása közös érdekünk. Oroszország március elején támogatta a Phenjan elleni újabb BT-szankciókat, de bírálja a Biztonsági Tanácson kívüli lépéseket, így az említett hadgyakorlatot is. Kína – Észak-Korea egyetlen szövetségese és fő kereskedelmi partnere – szintén a szankciók szigorítására szavazott a tanácsban, miután Phenjan a múlt hónapban végrehajtotta harmadik atomkísérletét.