Martonyi János szerint minden ország érdeke, hogy területén otthon érezzék magukat a kisebbségek, és Magyarországnak is az a célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat, az országnak semmilyen területi követelése nincs.
A magyar külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén kiemelte: bár a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést, mégis „előjön az a gondolat”, hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni – mondta.
Hangsúlyozta: Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos államoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyéni asszimiláció helyett a közösségi integráció a céljuk. Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását.
Martonyi János úgy fogalmazott: a nemzetnek van külpolitikája, és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása. Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany, Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg.
Csóti György (Fidesz) azt vetette fel, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar–magyar kapcsolatépítésben ignorálja a szlovákiai Híd–Mostot, az RMDSZ-t és Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A külügyminiszter kifejtette: „az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek”. Szávay István (Jobbik) felvetésére, miszerint a magyar–szlovák találkozókon nem foglalkoznak az érzékeny kérdésekkel, Martonyi azt mondta, rendszeresen foglalkoznak ezekkel a témákkal, köztük a nyelvhasználat és az állampolgárság ügyével. Gaal Gergely (KDNP) érdeklődésére a tárcavezető arról is beszélt, hogy a március 16-i ungvári események után Magyarország világossá tette: támogatja Ukrajna európai ambícióit, de ennek feltétele, hogy tiszteletben tartsák a magyar közösség jogait. Március 16-án Ungvár központjában két alkalommal támadtak magyarországi iskolás diákokra, vélhetően ukrán nacionalisták.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
