Amikor az örökös anyagi gondjaitól szabadulni akaró Krúdy Gyula (1878–1933) megírja, majd több kiadásban megjelenteti Álmoskönyvét (1925), ismerve az emberek ilyen irányú érdeklődését, biztos volt a sikerben.
Mivel az emberek az álomlátásban eljövendő eseményekre zavaros, de megmagyarázható utalást véltek felismerni, nemcsak elkapkodták az „irányt mutató” könyvet, hanem levelek sokaságában kérték Krúdytól álmaik „szakavatott” megfejtését. (Állítólag ezeket a leveleket az író maga „találta ki”.)
Krúdy könyve az álomszimbólumok könyve. Ezáltal csak félrevezető szerepe lehet, bár már megírásakor is ismerhette (volna) az álomfejtés Sigmund Freud által kidolgozott magyarázatát és módszerét. Freud (1856–1939) osztrák elmeorvos, pszichiáter a neurózisok tanulmányozása és gyógyítása közben jött rá, hogy az álmoknak rejtett mondanivalójuk által igen komoly terápiás szerepük lehet. De ez nem a jövőre vonatkozik, hanem éppen az álmodó közeli és távoli múltjából táplálkozó jelennek szóló üzenetet hordoz mind az egészséges, mind a beteg embernél. Freud Álomfejtés (1900) című könyvében kijelenti tapasztalata alapján, hogy az álom nem más, mint vágyteljesülés, amelyet elrejt a manifeszt (tehát a tárgyszerű, valóságos) álom, s mely vágyunkat a tudattalanból kell az elemzőnek (pszichiáternek vagy önmagunknak) tudatunkig hoznia a szabad asszociáció módszerével. Megemlíti, hogy a tudattalanunkban rejtőző (ám tudatos életünkre ható) vágyainkat részben az elmúlt nap(ok), részben gyermekkori emlékeink rendszertelen halmaza alól kell felszínre hoznunk. Freud szerint álmaink valóságos üzenetei korai szexuális élményeinket rejtik. Ezzel a kizárólagosnak mondható felfogással sem C. G. Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, sem Freud másik tanítványa, a magyar Ferenczi Sándor (1873–1933) nem ért egyet, sőt, meghatározza eltávolodásukat is mesterüktől, mivel szerintük egyrészt az emberi vágyak igen változatosak, és nem csupán vágyakat, hanem stresszállapotot, szorongást, bűntudatot, haragot stb. is hordozhat az álmunk.
Természetesen a külvilág érzetei, illetve testünk pillanatnyi állapota (jóllakottság, koplalás, bőrünkre ható hideg vagy izzasztó meleg, hang- és fényhatások) befolyásolja álmunkat. (A mi otthoni ingaóránk minden felet és egészet elütött, ezt én haranghangként álmodtam meg.) Visszatérve Krúdy álommagyarázatára, van a szimbólumoknak is jelentőségük. Már Freud kiemeli, hogy a kardszerű, hosszú tárgyak férfi nemi szervet, tágas helyiségek, nyitott szekrény, pénztárca női nemi szervet szimbolizál, de mivel a szimbólumok népek, sőt, egyének szerint is más jelentésben rögzülnek, nem tekinthetőek egyetemesnek.
Sajnos, terünk nem teszi lehetővé, hogy bemutassuk a sokszor több oldalra kiterjedő, szabad gondolattársítás és az ebből előjött vágyálom elemzése egy példájának leírását. Az említett három tudós munkáiban sok példa olvasható. Addig is, amíg ezek felé fordul kíváncsiságuk, próbálják – amennyire lehet, minél objektívebben – elemezni álmukat a szabad asszociáció segítségével.
Kérdés: Emlékezve álmára, megpróbálta már annak rejtett mondanivalóját megfejteni?
