Számos, részletekbe menő kérdés feszegetését követően Barót tanácstagjai a tegnapi ülésen egyöntetűen megszavazták a helyi költségvetést és elfogadták a beruházási listát. A város 11 879 000 lejből gazdálkodhat – a visszaosztott pénzeknek köszönhetően az összeg mintegy félmillióval nagyobb a tavalyinál –, beruházásra 1 580 000 lejt különítettek el.
A közel tizenkétmillió lejes összeg nagyobb része – 6,45 millió lej – áfából visszaosztott és célirányos: a tanügyiek személyzeti és anyagköltségére, napközifenntartásra, a gondozásra szorulók ellátására, a szociális segélyre jogosultak fűtéspótlékára költhető. Visszaosztott jövedelmi adóból 1,69 millió lejt, a megyei tanácstól és a pénzügytől 665 ezer, épület- és telekadóból 1,2 millió, egyéb illetékből 897 ezer, egyéb adókból 592 ezer, közegészségügyi támogatásból és lakossági fűtéspótlékból 117 ezer, a környező önkormányzatok kórházfenntartási hozzájárulásából 120 ezer lejt kap Barót. A beruházási listán a következők szerepelnek: a csatornahálózat kiépítésének folytatása (500 ezer lej), a lakók vízhálózatra való csatlakoztatása (87 ezer), három ravatalozóház elkezdése (261 ezer), a temetővel szembeni telken park létesítése (35 ezer), az ANL-s tömbház környékének rendezése (15 ezer), a strand területén teniszpálya építése (40 ezer), a strand felszerelése (15 ezer, az általános rendezési terv elkészítése 80 ezer), kutyamenhely létesítése (25 ezer), a bibarcfalvi fürdő felújításához szükséges műszaki terv készítése (40 ezer) és a Tegához való csatlakozás részvényesként (500 lej). Bár a listán szerepel 450 ezer lej az iskolai kampusz építésére, Lázár-Kiss Barna András polgármester úgy fogalmazott: ezt csak akkor fizetik ki a kivitelezőnek, ha egyúttal a megállapodott anyagmennyiséget leszállítja.
A tegnapi ülésen az MPP-s Nagy István, Szilágyi Sándor és Vass Csilla a strand gazdaságosságára kérdezett rá többször is. A volt városvezető szerint nem helyénvaló az, hogy a megyei tanács által pályázott és lebonyolított beruházást most a városnak kell fenntartania öt esztendeig, a működési költségeket is fedeznie kellene valamiképp – állította. Lázár-Kiss Barna András válaszában úgy fogalmazott: épp Nagy István volt az, aki oly nagyon akarta a létesítményt, hogy még pert is indított a megyei tanács ellen, amikor az nem adta vissza időben, és most, amikor átvették, azt kérdi, mihez kezdjenek vele. Az RMDSZ-es Pál-Szilágyi Zoltán szerint nem kell nyereségesnek lennie a létesítménynek, akárcsak régebb a köpeci öregotthont vagy mostanság a kórházat a közjó érdekében némi támogatással működtetni lehet.
A polgáriak firtatták továbbá a bibarcfalvi fürdő felújítását, a Barót Napok költségvetését, a ravatalozók építését, a Tegával kötött szerződés meghosszabbítását. A polgármester szerint a bibarcfalvi fürdő felújításához nem utólag készíttetnek megvalósíthatóság tervet, hanem most műszaki terv készül a negyvenezer lejből. A városünnep költségvetése nagyobb, mint volt, de valószínűleg 25 ezer eurós pályázatot is nyernek a rendezvényre. A szemétszállítási szerződéshosszabbításról kijelentette: amíg Hargita és Kovászna megyében Baróton a legolcsóbb a szolgáltatás – mindössze 3,6 lej fejenként –, ő szerződést hosszabbít. Leszögezte: a polgáriaknak nincs igazuk, mikor azt mondják, versenytárgyaláson kell a szolgáltatást kiadni, hisz a Tegában ötszáz lejért vásárolt részesedés azt jelenti, az övék is a cég, azaz tárgyalás nélkül rábízhatják a feladat elvégzését.
A néppárti Szép Béla és Kencse Sándor a támogatásokra kérdezett rá. Kiderült, a közszállító vállalatnak támogatásként megítélt ötvenezer lejt az állammal szembeni elmaradásainak kifizetésére fordítják. A polgármester arról is szólt, hogy újból létrehozzák az egyesületek munkáját támogató alapot. Hogy kik pályázhatnak a negyvenezer lejes alapra, nem tette egyértelművé, sőt, azt sem zárta ki, hogy a már támogatásban részesülő egyesületek is – a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület vagy a Városi Sportegyesület – részt vehetnek a kiíráson.
