Felelősségvállalással terjeszti a parlament elé az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, illetve a kárpótlásokról szóló törvényjavaslatot a kormány – közölte tegnap hivatalos forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség. A javaslat elfogadására az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel Romániát már 2010-ben.
A katolikus püspökkari konferencia az ülést megelőzően nyílt levélben kérte Victor Pontát, halassza el a hónap végéig a törvényjavaslat benyújtását, a református püspökök pedig már korábban jelezték, a restitúciós törvény kormány által javasolt módosítása nem egyszerűsíti, hanem kaotikussá és zavarossá teszi az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát.
A felelősségvállalás azt jelenti, hogy parlamenti vita nélkül szavaznak a jogszabályról. Ez a rendkívüli eljárás lehetővé teszi az ellenzék számára, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, de a kabinet mintegy 70 százalékos támogatásnak örvend a parlamentben, ezért nem valószínű a bukása.
A romániai katolikus püspökkari konferencia nyílt levélben azt indítványozta a kormánynak, hogy halassza el a kommunizmus idején államosított ingatlanokról szóló törvényjavaslat benyújtását. Lucian Mureşan görög katolikus bíboros, a román katolikus püspökkari konferencia elnöke a testület nevében arra kérte Victor Pontát, halassza el április végéig a törvény kormány általi elfogadását, hogy az egyház is küldhessen módosító indítványokat. A bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik.
Korábban a református püspökök is bírálták a kormány restitúciós törvénytervezetét, mert több okból is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert.
A református püspökök azt is ellenzik, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket.
Victor Ponta tegnap ismertette: a restitúciós jogszabály tervezete még változhat, a jövő heti kormányülésen ugyanis megvitatják a módosító indítványokat, majd a törvényhozás elé terjesztik. A visszaigénylési joggal való kereskedést egy 85 százalékos profitadóval fékezné a kormány, ezt a javaslatot az Emberjogi Bíróság is elfogadta – ismertette a miniszterelnök.
A restitúciós törvénytervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy a természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges, továbbá a jelenlegi öt év helyett huszonöt évre terjeszti ki azt az időszakot, amely alatt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeknek otthont adó épületek rendeltetése nem változtatható meg (a rendelkezés magánszemélyi, egyházi és nemzeti kisebbségi közösségi vagyonra is vonatkozik). Ebben az időszakban a tulajdonos bérleti díjra jogosult, az épületet viszont nem használhatja. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Addig úgynevezett árverési pontokban részesülnek, azokat az állam által áruba bocsátott más ingatlanok megvásárlására használhatják fel. A kárpótlást hét év alatt, azaz 2024-ig kell kifizetni.
