A kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével, egész napos rendezvénnyel ünneplik a költészet napját a Művészetek Palotájában. Napközben interaktív gyerekelőadás, „versjátszóház”, verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket. A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik, ebből az alkalomból számos kulturális rendezvényt tartanak Magyarországon.
A budapesti Művészetek Palotájában kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy harminc költő – mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János – részvételével. Délután a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, később pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják. A programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő lép színpadra.
„Még jó, hogy vannak jambusok..., még jó, hogy vannak költők, akikhez bánatunkban-örömünkben bizalommal fordulhatunk. Magyarország költészeti nagyhatalom, szokták mondani, s ha ez így van, akkor ezen a napon a Művészetek Palotájában felvonul a főtisztek többsége, hogy a költészet napja sokáig feledhetetlen legyen” – olvasható a szervezők közleményében. A kortárs magyar líra reprezentatív, ünnepi körképe négy idős mester, négy eltérő alkatú élő klasszikus, Juhász Ferenc (1928), Csoóri Sándor (1930), Kányádi Sándor (1929) és Lator László (1927) köszöntésével, egy-egy főművük személyes tolmácsolásával veszi kezdetét. A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.
Versbusz Veszprémben
Utolsó körútjára indul ma a veszprémi Versbusz; a Városi Művelődési Központ országosan egyedülálló egész napos mobil kulturális programja hét év után búcsúzik a közönségtől. Varga Róbert, a Versbusz kitalálója a döntést azzal indokolta, hogy a projekt sikeresen teljesítette misszióját, amiért hét éve létrejött: a költészet napján felhívták a figyelmet a magyar irodalom kincseire. „Azt akartuk elérni, hogy senki ne kötelező, pátoszos ünnepnapként élje meg a versekkel való kapcsolatát, ne gondolja azt, hogy a költészettel csak kultúrházakban, meghirdetett irodalmi műsorokban, megemlékező koszorúzásokon lehet találkozni” – fogalmazott az ötletgazda. A búcsúrendezvényre 100 verssel és 50 dallal készül a csapat; a három alapító tag az elmúlt hat évben megközelítőleg ezer kilométert utazott a Versbuszon, hogy különleges helyszíneken (helyi járat, utca, tér, családi ház, börtön, pláza, szülészet, laktanya, idősek otthona, nyugdíjas klub, egyetem, iskola, óvoda, kollégium) verseket ajándékozzon minden korosztálynak. A részvételi rekord 2011-ben dőlt meg, amikor az ötéves jubileumi Versbusz utasai egy nap alatt 800 embernek mondtak verset.
Rekordkísérlet Nyíregyházán
A legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordja dőlhet meg a költészet napja alkalmából tartandó programsorozaton Nyíregyházán. A rekordot jelenleg 790 fővel Miskolc tartja: a nyíregyháziak a helyben született költő, Váci Mihály Én szőke városom című versét fogják egyszerre szavalni. Az iskolák által küldött előzetes regisztrációk szerint 1500 embernél tart a rekordkísérlet, de a rekord természetesen akkor lesz hivatalos és érvényes, ha ez a létszám valóban ott lesz, és szavalni fog. A csúcskísérleten csaknem háromszáz fogyatékkal élő, valamint vak és gyengénlátó diák is részt vesz majd a tervek szerint, utóbbiak a vers Braille-írásos verziója segítségével csatlakozhatnak a versmondókhoz.
Verskommandó Sopronban
Verskommandóval köszönti ma a magyar költészet napját a Soproni Petőfi Színház: buszpályaudvaron, helyi járaton, vonaton, kórházban, hivatalokban, iskolákban, könyvtárban, de még a Tűztoronyban is találkozhatnak a színészekkel az arra járók. Varga Róbert kommunikációs titkár elmondta: céljuk az, hogy rendhagyó helyszíneken vigyék közel a verseket a nagyközönséghez. Már reggel fél kilenckor az autóbusz-pályaudvaron ajándékoznak verseket az utasoknak, majd kilenc órakor a 2-es számú helyi járaton folytatják különleges missziójukat. Varga Róbert emlékezetett arra: Pataki András társulata kezdettől fogva küldetésének tekintette, hogy a színház falain kívül is terjessze a kultúrát, középiskolákba éppúgy elvitték műsorukat, mint Sopron egyes kocsmáiba.
Máraira is emlékeznek
A magyar irodalom és költészet két jeles egyéniségére, Márai Sándor és József Attila felé fordul az idei költészet napi rendezvénysorozat Miskolcon – mondta el Kákóczki András, a polgármesteri hivatal kulturális és idegenforgalmi osztályának vezetője. Márai Sándor 1900-ban, József Attila 1905-ben ugyanazon a napon, április 11-én született – emlékeztetett Kákóczki András. József Attila 1933 nyarán Lillafüreden írta szerelem ihlette költeményét, az Ódát. A lírai vers sorainak keletkezési helyét márványtábla és 2005-től, a költő születésének centenáriumának évétől a poéta életnagyságú szoborkompozíciója jelöli. Itt idén is – mint minden évben – megemlékezést tartanak, ezúttal Serfőző Simon József Attila-díjas költő, író mond beszédet. Márai Sándor Kassa szülötte, Kassa pedig idén Európa kulturális fővárosa. A felvidéki város ebből az alkalomból méltón emlékezik meg Márairól, Miskolc ugyanakkor Kassával egy kulturális, gazdasági régiót alkot, ezért természetes, hogy a borsodi megyeszékhely a költészet napja alkalmából az íróra is emlékezik – mondta Kákóczki András.
József Attila összes Pécsett
József Attila összes verse zongoramuzsika mellett hangzik el Pécsen a költészet napján. A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. közleményében azt írta, hogy a költő 416 művét Galkó Balázs színművész adja elő, a zongorakíséretről Márta István zeneszerző, a ZSÖK ügyvezetője gondoskodik a Művészetek és Irodalom Házában délelőtt tíz órától éjfélig tartó versmaratonon. A ZSÖK emellett különleges játékra invitálja az irodalom kedvelőit: nyolc belvárosi üzlet kirakatán egy vers betűkkel jelölt versszakait helyezik el. Aki a részleteket helyes sorrendben összeilleszti, a betűjelekből a vers szerzőjének nevét olvashatja ki.
Könyvbemutatók Pesten
Előadói estekkel, könyvbemutatókkal és versmondással ünneplik a költészet napját Budapesten. A Thália Színház Mikroszínpadán rendezik meg a Versmaratont, amelyen Az év versei 2013 című kötetben szereplő, csaknem száz költő olvassa fel műveit. A Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ady/Petőfi című előadást tekinthetik meg a nézők Scherer Péter rendezésében, a Corvintetőn Srácok a Nyugati térről címmel könyvbemutató és slam poetry várja a közönséget. A Libri és a Helikon Kiadó rendezvényén Pion István Atlasz bírja, Simon Márton Polaroidok és Sirokai Mátyás A beat tanúi című verseskötetét mutatják be. A Műcsarnokban ünneplik a Vagány Históriák sorozat első születésnapját. A költőket mindennapi környezetükben bemutató portrésorozat az első rész ötven fotója után a második évadban újabb harminckettővel bővül, az érdeklődők Bach Máté legújabb sorozatának irodalmárait láthatják.
