A kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével, egész napos rendezvénnyel ünneplik a költészet napját a Művészetek Palotájában. Napközben interaktív gyerekelőadás, „versjátszóház”, verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket. A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik, ebből az alkalomból számos kulturális rendezvényt tartanak Magyarországon.
A budapesti Művészetek Palotájában kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy harminc költő – mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János – részvételével. Délután a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, később pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják. A programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő lép színpadra.
„Még jó, hogy vannak jambusok..., még jó, hogy vannak költők, akikhez bánatunkban-örömünkben bizalommal fordulhatunk. Magyarország költészeti nagyhatalom, szokták mondani, s ha ez így van, akkor ezen a napon a Művészetek Palotájában felvonul a főtisztek többsége, hogy a költészet napja sokáig feledhetetlen legyen” – olvasható a szervezők közleményében. A kortárs magyar líra reprezentatív, ünnepi körképe négy idős mester, négy eltérő alkatú élő klasszikus, Juhász Ferenc (1928), Csoóri Sándor (1930), Kányádi Sándor (1929) és Lator László (1927) köszöntésével, egy-egy főművük személyes tolmácsolásával veszi kezdetét. A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.
Versbusz Veszprémben
Utolsó körútjára indul ma a veszprémi Versbusz; a Városi Művelődési Központ országosan egyedülálló egész napos mobil kulturális programja hét év után búcsúzik a közönségtől. Varga Róbert, a Versbusz kitalálója a döntést azzal indokolta, hogy a projekt sikeresen teljesítette misszióját, amiért hét éve létrejött: a költészet napján felhívták a figyelmet a magyar irodalom kincseire. „Azt akartuk elérni, hogy senki ne kötelező, pátoszos ünnepnapként élje meg a versekkel való kapcsolatát, ne gondolja azt, hogy a költészettel csak kultúrházakban, meghirdetett irodalmi műsorokban, megemlékező koszorúzásokon lehet találkozni” – fogalmazott az ötletgazda. A búcsúrendezvényre 100 verssel és 50 dallal készül a csapat; a három alapító tag az elmúlt hat évben megközelítőleg ezer kilométert utazott a Versbuszon, hogy különleges helyszíneken (helyi járat, utca, tér, családi ház, börtön, pláza, szülészet, laktanya, idősek otthona, nyugdíjas klub, egyetem, iskola, óvoda, kollégium) verseket ajándékozzon minden korosztálynak. A részvételi rekord 2011-ben dőlt meg, amikor az ötéves jubileumi Versbusz utasai egy nap alatt 800 embernek mondtak verset.
Rekordkísérlet Nyíregyházán
A legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordja dőlhet meg a költészet napja alkalmából tartandó programsorozaton Nyíregyházán. A rekordot jelenleg 790 fővel Miskolc tartja: a nyíregyháziak a helyben született költő, Váci Mihály Én szőke városom című versét fogják egyszerre szavalni. Az iskolák által küldött előzetes regisztrációk szerint 1500 embernél tart a rekordkísérlet, de a rekord természetesen akkor lesz hivatalos és érvényes, ha ez a létszám valóban ott lesz, és szavalni fog. A csúcskísérleten csaknem háromszáz fogyatékkal élő, valamint vak és gyengénlátó diák is részt vesz majd a tervek szerint, utóbbiak a vers Braille-írásos verziója segítségével csatlakozhatnak a versmondókhoz.
Verskommandó Sopronban
Verskommandóval köszönti ma a magyar költészet napját a Soproni Petőfi Színház: buszpályaudvaron, helyi járaton, vonaton, kórházban, hivatalokban, iskolákban, könyvtárban, de még a Tűztoronyban is találkozhatnak a színészekkel az arra járók. Varga Róbert kommunikációs titkár elmondta: céljuk az, hogy rendhagyó helyszíneken vigyék közel a verseket a nagyközönséghez. Már reggel fél kilenckor az autóbusz-pályaudvaron ajándékoznak verseket az utasoknak, majd kilenc órakor a 2-es számú helyi járaton folytatják különleges missziójukat. Varga Róbert emlékezetett arra: Pataki András társulata kezdettől fogva küldetésének tekintette, hogy a színház falain kívül is terjessze a kultúrát, középiskolákba éppúgy elvitték műsorukat, mint Sopron egyes kocsmáiba.
Máraira is emlékeznek
A magyar irodalom és költészet két jeles egyéniségére, Márai Sándor és József Attila felé fordul az idei költészet napi rendezvénysorozat Miskolcon – mondta el Kákóczki András, a polgármesteri hivatal kulturális és idegenforgalmi osztályának vezetője. Márai Sándor 1900-ban, József Attila 1905-ben ugyanazon a napon, április 11-én született – emlékeztetett Kákóczki András. József Attila 1933 nyarán Lillafüreden írta szerelem ihlette költeményét, az Ódát. A lírai vers sorainak keletkezési helyét márványtábla és 2005-től, a költő születésének centenáriumának évétől a poéta életnagyságú szoborkompozíciója jelöli. Itt idén is – mint minden évben – megemlékezést tartanak, ezúttal Serfőző Simon József Attila-díjas költő, író mond beszédet. Márai Sándor Kassa szülötte, Kassa pedig idén Európa kulturális fővárosa. A felvidéki város ebből az alkalomból méltón emlékezik meg Márairól, Miskolc ugyanakkor Kassával egy kulturális, gazdasági régiót alkot, ezért természetes, hogy a borsodi megyeszékhely a költészet napja alkalmából az íróra is emlékezik – mondta Kákóczki András.
József Attila összes Pécsett
József Attila összes verse zongoramuzsika mellett hangzik el Pécsen a költészet napján. A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. közleményében azt írta, hogy a költő 416 művét Galkó Balázs színművész adja elő, a zongorakíséretről Márta István zeneszerző, a ZSÖK ügyvezetője gondoskodik a Művészetek és Irodalom Házában délelőtt tíz órától éjfélig tartó versmaratonon. A ZSÖK emellett különleges játékra invitálja az irodalom kedvelőit: nyolc belvárosi üzlet kirakatán egy vers betűkkel jelölt versszakait helyezik el. Aki a részleteket helyes sorrendben összeilleszti, a betűjelekből a vers szerzőjének nevét olvashatja ki.
Könyvbemutatók Pesten
Előadói estekkel, könyvbemutatókkal és versmondással ünneplik a költészet napját Budapesten. A Thália Színház Mikroszínpadán rendezik meg a Versmaratont, amelyen Az év versei 2013 című kötetben szereplő, csaknem száz költő olvassa fel műveit. A Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ady/Petőfi című előadást tekinthetik meg a nézők Scherer Péter rendezésében, a Corvintetőn Srácok a Nyugati térről címmel könyvbemutató és slam poetry várja a közönséget. A Libri és a Helikon Kiadó rendezvényén Pion István Atlasz bírja, Simon Márton Polaroidok és Sirokai Mátyás A beat tanúi című verseskötetét mutatják be. A Műcsarnokban ünneplik a Vagány Históriák sorozat első születésnapját. A költőket mindennapi környezetükben bemutató portrésorozat az első rész ötven fotója után a második évadban újabb harminckettővel bővül, az érdeklődők Bach Máté legújabb sorozatának irodalmárait láthatják.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
