Csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején államosított ingatlanjukat Romániában: ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, amelyre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki – közölte Victor Ponta miniszterelnök tegnapi sajtóértekezletén.
Ponta a kormány szerdai ülésén elfogadott, a kommunizmus idején államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény tervezetét ismertette, amelyet jövő szerdán készül elfogadtatni a parlamenttel. Kifejtette: a történelmi jóvátétel hatalmas ingatlanüzletté változott Romániában, amelynek hasznát a visszaigénylési joggal kereskedő üzérek és korrupt közalkalmazottak fölözték le. A kormányfő egy sor példát is hozott olyan esetekről, amikor az ingatlanüzérek által 50–100 ezer euróért megvásárolt visszaigénylési jogokért néhány hónapon belül több millió eurós kárpótlást fizettek a hatóságok, míg más örökösök évek óta hiába várják, hogy kárpótlási igényüket elbírálják.
A miniszterelnök rámutatott, 200 ezer tulajdonos vár még arra, hogy államosított ingatlanát visszaadják, vagy kárpótlást kapjon érte: eddig 27 ezer ügyben született döntés, ezek közül pedig alig 13 ezer esetben fizette is ki az állam a kárpótlást. Az eddig kifizetett kárpótlások összértéke ötmilliárd euróra rúg: az összeg hatvan százalékát viszont az ügyek alig két százalékának (415, ingatlanüzérek által felvásárolt ügynek) a „rendezésére” fordították.
A kormányfő szerint az új jogorvoslati törvény már nem az ingatlanüzérek, hanem az egykori tulajdonosok érdekeit fogja szolgálni. Beszámolt arról, hogy az új jogszabály alapján a már megítélt kárpótlásokat 2014-től kezdődően öt év alatt fizetik ki. A többi esetben – amelyeket ezután bírálnak el – 2017-től kezdődően hét éven keresztül részletekben fizetnek kárpótlást a most bevezetendő pontrendszer alapján.
Ponta beszámolt arról, hogy a különböző jogorvoslati törvények alapján Románia eddig egymillió hektárnyi államosított mezőgazdasági területet és 9000 épületet adott vissza természetben, közülük kétezerben közintézmény működik. 2010 óta azonban leálltak a kifizetések és a restitúció folyamata, miután a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen panaszosok százai perelték be Romániát az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és a strasbourgi bíróság felszólította a román kormányt: tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét.
Pénzügyi zavart okozhat a tervezet elutasítása
Súlyos következményekkel járna, amennyiben nem kerülne elfogadásra a restitúciós tervezet, vagy ha késleltetné a folyamatot a jogszabály alkotmánybíróság elé küldése, az államnak ugyanis nyolcmilliárd eurót kellene kifizetnie – derül ki egy kormányelemzésből. A dokumentumban az áll: az említett összeg kifizetését májustól kellene megkezdeni, a költségvetésben azonban nincs erre fedezet, így a pénzt a nyugdíj- és béralapokból kellene elvonni.
