A kormány nevében bocsánatot kért Victor Ponta azoktól az egyházaktól és magánemberektől, amelyeknek/akiknek az ingatlanait hét évtizeddel ezelőtt a kommunista hatalom államosította. „Huszonegyedik századi szociáldemokrataként le akarom szögezni: a tulajdonjog a demokratikus társadalom alapja” – jelentette ki a törvényhozók előtt elmondott beszédében a kormányfő, hozzátéve, hogy az újabb jogorvoslati törvény a történelmi jóvátételt szolgálja.
Az államosított ingatlanokra vonatkozó jogorvoslati törvényt tegnap felelősségvállalással fogadta el a kormány, az ellenzék bizalmatlansági indítványt nem tud benyújtani, lévén hogy a Demokrata Liberális Párt (DLP) ez irányú kezdeményezését sem az RMDSZ, sem a Dan Diaconescu Néppárt nem támogatta; ezért a DLP az alkotmánybíróságon készül megtámadni a törvényt. És ha a taláros testület alkotmányba ütközőnek találja a jogszabályt, Romániának nyolcmilliárd eurót kell fizetnie, ami azt jelentené, idén nem tudja az állam a nyugdíjakat kifizetni – előlegezte meg Victor Ponta.
Victor Ponta a parlament két házának együttes ülésén vállalt felelősséget kormánya nevében az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényért. Az árverési pontok formájában juttatott kártérítések rendszerét az Emberi Jogok Európai Bírósága is elfogadta, és megfelel az EU-standardoknak is – jelentette ki a kormányfő. Bármilyen más variáns, azaz a pénzben fizetendő kártérítések olyan szintre emelték volna a deficitet Romániában, hogy azt egyetlen kormány sem tudta volna azontúl kezelni – tette hozzá.
Ponta bocsánatot kért mindenkitől, akinek ingatlanait a kommunista rendszer elkobozta, de főként az egyházaktól, külön megemlítve a görög katolikus egyházat (1948-ban a kommunista államhatalom a görög katolikus vallást betiltotta, templomait és ingóságait az ortodox egyháznak adta; 1989 után a görög katolikusok javaik töredékét kapták csak vissza). Leszögezte, hetven év után szükséges volt ez az állásfoglalás, és rámutatott, hogy – bár Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak – az Emberi Jogok Európai Bíróságánál több mint 3500 peres ügy van az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban.
A kormányfő elmagyarázta ugyanakkor, hogy ebben az ügyben szükség volt a felelősségvállalásra, mivel ezt politikai szinten vállalni kell, tekintve, hogy az eddigi kormányok mind olyan törvényeket fogadtak el ebben a kérdésben, amelyek nem oldották meg a problémákat. Éppen ezért „partnerségre” kérte fel a parlamentet, olyan partnerségre, amellyel bebizonyíthatják, hogy meg lehet hozni nehéz, de a társadalom számára szükséges döntéseket a „politikai impotencia” jellemző odázgatása nélkül.
A tegnap elfogadott új jogszabály szerint ezentúl csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején államosított ingatlanaikat: ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, amelyre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki. A törvény nem érinti azokat a volt bérlőket, akik 1995-től kezdődően jutányos áron megvették az államtól azokat az államosított lakásokat, amelyekben laktak: ezekért az eredeti tulajdonosoknak kárpótlást fizet az állam. Azok a volt tulajdonosok, akiknek ügyében már döntés született, 2014 januárjától kezdődően, öt év leforgása alatt, egyenlő évi részletekben kapják meg pénzben a kártérítést.
Victor Ponta „tökéletes demagóg stílusban” vállalt felelősséget az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényéért, tekintve, hogy a probléma megoldása a következő kormányokra hárul majd, a 2016-os választások utáni időszakra halasztódik – fejtette ki Vasile Blaga DLP-elnök, hozzátéve: az alkotmánybíróságon fogják megtámadni a törvényt. Blaga elmondta azt is, nincs esély arra, hogy pártja összegyűjtse a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges aláírásokat, mivel az RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt parlamenti képviselői nem támogatják az indítványt. Blaga felvetésére válaszolva Ponta kijelentette: az elmúlt huszonhárom év politikájának a legfelelőtlenebb lépése lenne, ha a DLP megtámadná az alkotmánybíróságon az államosított ingatlanok törvénytervezetét, mivel a törvény el nem fogadása arra kötelezné Romániát, hogy azonnal kifizessen nyolcmilliárd eurót, amit nem a büdzséből fizetne ki, mert nincs erre alap, hanem a bér- és nyugdíjalapból. „Ha a nyugdíjköltségvetésből elveszünk nyolcmilliárd eurót, ez azzal ér fel, hogy az év végéig nem fizetünk nyugdíjakat” – mondta Ponta.