KÉT MALOMBAN ŐRÖLNEK. Az Olt megyei Deveseluban az Egyesült Államok által kiépítendő NATO-rakétaüteg célponttá válhat Oroszország számára – jelentette ki Oleg Malginov, az Orosz Föderáció bukaresti nagykövete a România liberă című napilapban csütörtökön megjelent interjúban. A diplomata úgy véli: a rakétapajzs potenciális fenyegetést jelent Oroszország számára. Leszögezte: Moszkva garanciákat akar arra nézve, hogy a rakétatelepítés célpontja nem az orosz stratégiai arzenál. Különös az, hogy Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes kedden Londonban azt állította: az amerikai rakétapajzs már nem jelent fenyegetést Oroszország számára, mivel haditechnikájuk csapásmérő ereje képes áthatolni azon.
ÖTSZÖR TÖBB TEMPLOM ÉPÜLT, MINT ISKOLA. Romániában jelenleg 21 000 épület működik iskolaként, míg az összes hivatalosan elismert egyház templomainak száma 18 000. Az elmúlt huszonhárom évben minden újonnan épített iskolának öt új templom felel meg. Ami az új iskolaépületek számát illeti, a becslés hozzávetőleges, ugyanis még a tanügyminisztérium sem tartja nyilván ezeket. Időközben az iskolások száma – első osztálytól az érettségizőkig – 4,5 millióról 3,2 millióra esett. (Ziare.com)
MONDJÁK A MAGUKÉT. A francia–német barátsági egyezmény aláírásának 50. évfordulója alkalmából tartott szemináriumon jelen levő Victor Ponta kormányfő úgy vélekedett, hogy a régiók létrehozásának célja a hatékonyabb adminisztráció kialakítása, amely ismeri a helyi problémákat, így jobban kezeli és használja fel az európai alapokat. „Románia nem szövetségi állam és nem is lesz az, mint például Németország” – mondta. Crin Antonescu szenátusi elnök szerint túl kell lépni a régióközpontok és a régiók száma témakörén, illetve azon a kérdésen, hogy kik fogják vezetni ezeket a struktúrákat, és arra kell összpontosítani, hogy mi az értelme egy ehhez hasonló reformnak. Antonescu elismerte, hogy a romániai regionalizálást nem lehet megvalósítani a francia és a német modell tanulmányozása nélkül. (Bukaresti Rádió)
ROMÁNIÁNAK KOSZOVÓ ÜGYÉBEN IS EURÓPÁVAL KELL TARTANIA. Az európai parlamenti képviselők nagy része által elfogadott dokumentum szerint Koszovó egyértelműen Európa felé halad, a határozat sürgeti azokat az EU-tagállamokat, amelyek még nem ismerték el a volt szerb tartomány függetlenségét, hogy tegyék meg minél hamarabb. A jelenlegi 27 tagállamból csupán öt ország nem ismerte még el Koszovó függetlenségét: Románia, Spanyolország, Görögország, Szlovákia és a Ciprusi Köztársaság. Victor Ponta miniszterelnök kijelentette: Romániának az európai családdal kell tartania Koszovó ügyében is. (Mediafax)
