Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári országos küldöttgyűlése szombaton újraválasztotta a pártelnöki tisztségbe Toró T. Tibort, aki egyedüli jelölt volt az elnöki posztra, és a 384 leadott szavazatból 374 mellette szólt. Elnökjelölti programbeszédében a prioritások között említette az EMNP szervezeti építésének folytatását és a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását.
Toró T. Tibor kijelentette, a román nemzetállami törekvésekkel szemben csakis egységesen fellépve lehet sikeres a közösség. A legfontosabb törésvonalat a bukaresti hatalomhoz való viszonyban és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta. „Van egy tábor, amely a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni” – vélekedett az elnök. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem bármi áron.
A nemzeti autonomista táboron belüli rendteremtést, majd e tábor megerősödését szintén feladatnak tartotta. „Ki kell egyensúlyoznunk az erdélyi magyar politikai viszonyokat. Ha ez megvan, gyerekjáték lesz akcióegységet teremteni” – mondta. A jövő évi választásokról szólva fontosnak tartotta, hogy valamennyi erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a magyarországi választásokon. Úgy vélte, azt a lehetőséget sem szabad kihagyni, amelyet a 2014-es romániai elnökválasztás kampánya nyújt az erdélyi magyarságnak a román közgondolkozás alakítására. „A világ legtermészetesebb dolgának” találta az EMNP törekvését arra, hogy Tőkés László folytassa munkáját az Európai Parlamentben. Kijelentette, a párt kész összegyűjteni az indulásához szükséges aláírásokat.
Toró T. Tibor elmondta, a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét. Úgy vélekedett, a néppártnak a gyakorlatban is a nép pártjává kell válnia. Nem lévén jelen a parlamentben, a közösség erején keresztül kell befolyást gyakorolnia a romániai politikára. Megválasztása utáni sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor elmondta, ha Románia közigazgatási régióinak kialakításakor a magyar közösség számára elfogadhatatlan döntés születik, az EMNP lesz az első, amelyik utcára szólítja híveit.
Az autonómia a megoldás
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár az országos küldöttgyűlésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz történelmi korszakot lezáró szerb–koszovói megállapodásnak szerves része az autonómia. „Szeretném kérni, hogy a megállapodás szolgáljon számunkra is inspirációként” – jelentette ki az államtitkár. Szólt arról, hogy a román–magyar viszony korábbi „mézesheteit” az elmúlt egy évben a kihívások korszaka váltotta fel. E sorban említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult román–magyar feszültségeket, a romániai ingatlan-visszaszolgáltatás folyamatát, a székely zászló körüli feszültségeket, a régióátalakítás ügyét, a székely tankönyv miatti támadásokat. Úgy vélekedett, e kihívásokat akkor lehetne tragédiának tekinteni, ha az erdélyi magyarság nem nézne kitartással, bátorsággal és bölcsességgel szembe ezekkel. A kitartás és a magyar összefogás szükségességét hangsúlyozta, úgy vélte, a magyar közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók a romániai régióátalakítás során. „Magyarország a teljes eszköztárral támogat és támogatni fog” – jelentette ki a kongresszushoz szólva Németh Zsolt.
Tőkés László, az EMNP védnöke beszédében a területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát kért. Kijelentette, az erdélyi magyarság nem akar muzeális értékké degradálódni, a nemzeti autonómiát tekinti céljának. Az EMNP közeli civil szervezetek magyarországi támogatásáról a napokban közölt Transindex-riportra és az ezt követő feljelentésre utalva úgy fogalmazott: az EMNP elleni támadások mögött a román hatalom és az azt kiszolgáló magyarok állnak. Tőkés László úgy vélte, „a tolvaj kiáltott tolvajt”, s kijelentette, hogy az RMDSZ-hez közel álló Iskola Alapítvány és Progress Alapítvány a magyarországi baloldali kormányzás idején 763 millió forint magyarországi támogatást kapott. Hozzátette: míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége jelenleg ugyanezt a munkát ötödannyiért végzi el.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntésében intő jelnek nevezte az erdélyi magyarság fogyását, amelynek cselekvésre kell ösztönöznie a közösséget. Kijelentette, az autonómiához az egész erdélyi magyarság közös fellépése a legfontosabb.
Az Erdélyi Magyar Néppárt céljai mellett foglalt állást a párt kongresszusán mondott beszédében a magyarországi KDNP, az LMP, a Jobbik, és a Szociális Unió képviselője.
Bővült a vezetőtestület
Az EMNP kongresszusa a korábbi öttagúról héttagúra bővítette a párt elnökségét, amelyben három újonc is helyet kapott. Szilágyi Zsoltot az újraválasztott elnök, Toró T. Tibor jelölése nyomán választották meg ismét. Megőrizte tisztségét a székelyföldi alelnök, Papp Előd és a partiumi alelnök, Zatykó Gyula. A belső-erdélyi alelnöki tisztség esetében változás történt. A tisztséget korábban betöltő Gergely Balázs személyes okokból nem vállalt mandátumot, helyére Király Melinda torockói önkormányzati képviselőt választotta a kolozsvári küldöttgyűlés. Újoncként került az elnökségbe a párt pénteken alakult országos választmányának elnöke, Zakariás Zoltán és az EMNP szintén pénteken megalakult önkormányzati tanácsának elnöke, Benedek Erika Kovászna megyei önkormányzati képviselő.
Az EMNP küldöttgyűlése elfogadta a párt koncepcióját Románia közigazgatási régióinak kialakításáról, a román alkotmány tervezett módosításáról.
Nem ért egyet Toróval Kelemen
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke helytelennek nevezte Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton újraválasztott elnökének azt a diagnózisát, amely szerint az erdélyi magyarságot a különböző jövőképek osztják meg. „Nem értek egyet azzal, hogy létezne a bukaresti kijáró politizálás jövőképe és az Erdély-központú autonomista jövőkép. Egyetlen jövőkép van: a szülőföldön való boldogulásé” – válaszolta az MTI kérdésére az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ is Székelyföldön a területi autonómiát, máshol a kulturális autonómiát tartja jó megoldásnak. Miközben azonban e célokért tesz, Bukarestben is intézi a közösség ügyeit. Hozzátette: az RMDSZ huszonhárom éves bukaresti politikájának számos eredménye van, azt is ezek közé sorolta, hogy be lehetett jegyezni az EMNP-t. Kelemen Hunor szerint a tavalyi választási eredmények is bizonyították, hogy az erdélyi magyarságnak nincsenek elkülönülő jövőképei. Utalt arra, hogy az RMDSZ által felvázolt jövőképet támogatta a magyarok elsöprő többsége.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
