Gheorghe Zamfir elfújja az örömünket és bánatunkat. Az egyetemes emberét, nemzetiségtől függetlenül. Sokat tesz azért, hogy Románia hírét kiköszörülje a világban. Van mit. De ez már egy másik nóta.
A mester piros ingében igazi magányos juhászként (Lonely Shepherd) terelgette a hangokat a közönséghez. Közben a zenekara is tette a dolgát. Felhangzott a Titanic zenéjének feldolgozott változata, és reménykedhettünk, ha a hajó nem is, de a zenéje fennmarad. A mester szerényen beszámolt arról, hogy ő harmonikát akart tanulni, majd Fănică pánsíposztályába került. Akkor találtak egymásra a hangszerrel. És milyen nagyszerű találkozás. Állva tapsolt a közönség. Aztán felhangzott a Pacsirta. Megértettük, eljött a tavasz. Reméljük, jövőre is eljön. Gheorghe Zamfirral együtt.
Matekovics János Zoltán
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
