A Középkori templomok útja című turizmusfejlesztési projekt keretében tizenöt-tizenöt magyar és kárpátaljai templomot, műemléket vizsgáltak meg régészeti, történelmi és restaurátori szempontból, a szakmai kutatások eredményeit pedig egy több mint négyszáz oldalas tanulmánykötetben összegezték a szakemberek – hangzott el a program záró konferenciáján, amelyet tegnap rendeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bakta­lórántházán.
Oláh István, a program koordinációs feladatait ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezet­gazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a most befejeződött kutatás a 2009-ben indított, Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében című turizmusfejlesztési projekt folytatása, amelynek segítségével akkor húsz szatmári és tíz partiumi templomot foglalhattak egyetlen vallási-kulturális tematikus útvonalba. A programot – az Európai Unió 90 százalékos támogatásával, összesen 143 ezer eurós költségből – kiterjesztették Beregre és Kárpátaljára is, mivel a két térség egyedülálló és eddig felfedezetlen kulturális és egyházi műemléki örökséggel rendelkezik. Ennek révén Kár­pátalján komoly műemlékvédelmi kutatások kezdődhettek el, amire több mint húsz éve nem volt példa: a rajzokkal és fényképekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötetben Akli, Feketeardó, Nagy­bégány, Té­cső, Beregszász, Bene, Gerény, Nagy­mu­zsaly, Ungvár, Huszt, Nagysző­lős, Visk, Csetfalva, Munkács és Palágy­komoróc középkori szakrális emlékeiről olvashatnak részletesen a téma iránt érdeklődők.
Magyar oldalon szintén tizenöt beregi templomot járhat végig a látogató virtuálisan a program révén elkészült könyv és két dokumentumfilm segítségével. Oláh István hozzátette: a kezdeményezés révén a közönség is megtapasztalhatja, hogy milyen egyedülálló hálózata van a középkori templomoknak Szabolcs-Szat­már-Bereg megyében, amely ebben a tekintetben Magyarország egyik leggazdagabb vidékének tekinthető.