Egyelőre a román parlament képviselői, szenátorai is keveset tudnak a kormány alkotmánymódosítási elképzeléseiről, és sokkal több nem derült ki a hét közepén tartott kétnapos tanácskozáson sem, amelyen a Cristian Pârvulescu által irányított civil és szakmai bizottság ismertette országjárása során szerzett tapasztalatait – mondta el Márton Árpád háromszéki képviselő, aki azt is hozzáfűzte: rendkívül veszélyesnek tartja azt a gyorsított menetrendet, amellyel a hatalom át akarja gyúrni az új alaptörvényt.
Az RMDSZ-nek kicsi a mozgástere, de megpróbálnak mindent megtenni, hogy érvényt szerezzenek a magyar szempontból fontos változásoknak, illetve kivédjék a magyarság számára veszélyes módosításokat – mondta el Márton Árpád. Szerdán találkoztak a Velencei Bizottság megbízott szakemberével, Thomas Markerttel, akit éppen az alkotmánymódosítási folyamat figyelemmel követése miatt hívtak, küldtek Bukarestbe. Az RMDSZ részéről Bíró Rozália és Márton Árpád vett részt a megbeszélésen, igyekeztek jogi, emberjogi vonatkozásban elmondani, mit hiányol a magyar közösség a jelenlegi alkotmányban, illetve milyen garanciákat tartana szükségesnek, hogy ne sérüljenek már szerzett jogok. Márton Árpád kifejtette: a megbeszélést azért is fontosnak tartották, mert a Pârvulescu-féle bizottság több mint negyvenpontos listájára egyetlen magyar vonatkozású igény sem került fel.
A Velencei Bizottság képviselőjével ismertették például, hogy Románia ratifikálta ugyan a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját, az a belső jogrend részévé vált, de sok esetben mégis annak ellentmondó döntések születnek. Éppen ezért fontosnak tartanák, hogy az alkotmányba bekerüljön a regionális nyelvek meghatározása, ebből a szempontból, de a regionalizáció megjelenítése tekintetében is példaértékű lehetne a spanyol alkotmány – érveltek az RMDSZ-es képviselők. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a módosítások során bekerül majd egy-egy szó, de tulajdonképpen nem tudható, mi áll mögötte. Kérték azt is, hogy kapjon helyet az alaptörvényben az az európai jogrendi gyakorlat, amely szerint a pozitív intézkedések nem minősülnek diszkriminációnak. Bíró Rozália és Márton Árpád átnyújtotta az RMDSZ eddig megfogalmazott módosító javaslatainak listáját, ezen szerepel a nemzetállam tézisének kiiktatása, a magyar nyelv regionális nyelvvé tétele, az, hogy a magyarság legyen államalkotó tényező, szerepeljenek benne a különleges jogállású régiók, és hogy szükségünk van mindazokra a garanciákra, amelyek a helyi autonómia európai chartájában és a kisebbségi nyelvek európai chartájában szerepelnek. A magyarság számára fontos témák mellett felvetettek jogállamiságot érintő kérdéseket is, például a sürgősségi rendeletek megszüntetését, illetve a felelősségvállalás korlátozását.
Thomas Markert meghallgatta a magyar képviselőket, de egyelőre választ nem adott, kifejtette: a Velencei Bizottság csak a parlamenti bizottság által elkészített módosító indítvány szövegéről mond majd véleményt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
