Rudyard Kiplinget, A dzsungel könyvének íróját India az 1947-ben elnyert függetlenség óta a brit gyarmatosító politika retrográd védelmezőjének tekintette. Most, hatvan év után elkezdődött a rehabilitálása.
Az író múzeumot kap szülőhelyén, Mumbaiban (az egykori Bombayben), ahol élete első hat évét töltötte. A család lakhelye egy faház volt, melyet később raktárnak használtak. Az író itt kap emlékszobát, a kertben kis mellszobor idézi fel az emlékét ― írta a Corriere della Sera olasz napilap.
Kipling, akit V. György király kürtösének neveztek, több művében, versében, így A fehér ember terhében is arról írt, hogy a fehér ember küldetése ,,A félig démon, félig gyermek, nyugtalan és vad népek megmentése és a terrorfenyegetettség elhárítása". George Orwell az 1940-es években írta ezekről a sorokról és Kipling szemléletéről, hogy ,,elfogadhatatlan és undorító". A versekből áradó paternalista felsőség ösztönzést jelentett az Egyesült Államok számára, hogy kiterjessze gyámkodását a spanyol uralom alól alig felszabadult Fülöp-szigetekre. A 21. század Indiájában, ahol a régi nagy gyarmatosító hatalmakban az új kínai törekvésekkel szembeni korlátot látnak, kezdik megbecsülni a ,,király kürtösét".
,,A XIX. és a XX. század Indiájának legnagyobb krónikása volt ― ideje teljes revízió alá venni a gyarmatosítás örökségét, amelynek Kipling fontos része volt" ― idézi a lap a Times of Indiát. Életrajzírója, David Gilmour is hasonló értékelést ad könyvében: ,,Imperializmusa inkább állt utakból és hidakból, mint rasszizmusból" ― írta.
