Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
1894. május 20-án a Magyar Atlétika Club jól sikerült vívómérkőzést rendezett a Nemzeti Lovarda termében. Ez a verseny kiindulást jelent a magyar vívóversenyek sorában. * 1971. május 20-án kezdődött Göteborgban a XX. cselgáncs Európa-bajnokság. Ez a kontinensviadal hozta a magyar cselgáncssport első Európa-bajnoki érmét, a pehelysúlyú Szabó Ferenc bronzérmet szerzett. * 1979. május 20-án fejeződött be Essenben a XIII. férfi torna Európa-bajnokság, s ezen Guczoghy György aranyérmet szerzett lólengésben. * 1988. május 20-án fejeződött be Budapesten a XVII. teke-világbajnokság. Szép magyar siker koronázta a rendezvényt. Török Marianna női egyéniben aranyérmet szerzett, Vecseri Erika pedig ezüstöt, a női párosban a Hudomiet Ferencné–Kovácsné Grampsch Ágota duó ezüstéremért léphetett dobogóra. A férficsapat – Csányi Béla, Mészáros József, Németh Lajos, Makkai Miklós, Madák Pál, Mráz László – világbajnok lett, férfi egyéniben Csányi Béla ezüst-, Mészáros József bronzérmet nyert. Az aranyérmet nyert jugoszláv női válogatottnak tagja volt Nagy-Kardinár Marika, Kristóf Stefika, Tóth Margit. * Ötvenhét évvel ezelőtt hunyt el Halmay Zoltán, a magyar úszósport egyik óriása, három olimpia résztvevője. 1900-ban két ezüstérmet (200 m és 400 m gyors) és egy bronzérmet (1000 m gyors) nyert, 1904-ben két aranyéremmel (50 yard és 100 yard) gazdagította a magyarok éremgyűjteményét, majd a soron kívüli 1906-os athéni játékokon (nem hivatalos olimpián) egy arany- (4x250 m gyorsváltó) és egy ezüstéremmel (100 m gyors) „melegített” az 1908-as első londoni olimpiára, ott pedig két ezüstéremmel (100 m gyors és 4x200 m gyors) mondott búcsút az ötkarikás játékok versenysorozatának.
1904. május 21-én alakult meg a FIFA (Fédération Internationale de Football Association). * 1951. május 21-én kezdődött Stockholmban a VI. vívó-világbajnokság. Kard egyéniben: 1. Gerevich Aladár, 2. Kovács Pál; kardcsapat: 1. Magyarország – Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kovács Pál, Palócz Endre, Pesthy Károly, Rajcsányi László; női tőr, egyéni: 1. Elek Ilona, ...3. Nyári Magda, női tőrcsapat: ...2. Magyarország – Elek Ilona, Elek Margit, Horváth Katalin, Nyári Magda, Sákovics Ilona, Vargha Ilona. * 1989. május 21-én fejeződött be Brüsszelben a nők torna Európa-bajnoksága, melyen Ónodi Henrietta aranyérmet szerzett felemás korláton, bronzérmet talajon, az ötödik helyen zárt egyéni összetettben és gerendán. * Ma ünnepelné százkettedik születésnapját Inotay Ákos, a berlini olimpia 5. helyezett evezőse (kormányos négyes hajóval). * Hetvenhárom éve hunyt el Mészáros Ervin, az 1912-es stockholmi olimpia arany- (csapat) és bronzérmes (egyéni) kardvívója.
1960. május 22. Budapest, Népstadion, 90 000 néző előtt: Magyarország–Anglia 2–0 (0–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Játékvezető: Lo Bello (olasz). Magyarország: Grosics–Mátrai, Sipos, Dalnoki–Bundzsák, Kotász–Sándor, Göröcs, Albert, Dunai, Rákosi. Szövetségi kapitány: Baróti Lajos. Anglia: Springett–Armfield, Swan, Wilson–Robson, Flowers–Douglas, Haynes, Baker, Viollet, R. Charlton. Gólszerző: Albert (5. és 76. p). * Ma harminckilenc éve született Békéscsabán Ónodi Henrietta, a barcelonai olimpia arany- (ugrás) és ezüstérmes (talaj), valamint hatodik helyezett (csapat) tornásza. Az olimpiai érmek mellé szerzett még egy világbajnoki aranyat (1992, ugrás) és két ezüstöt (1991, ugrás, 1992, talaj), egy Európa-bajnoki arany- (1989, felemás korlát) és három (1989, talaj, 1990, talaj és egyéni összetett) bronzérmet, egy ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmet (1988, felemás korlát), valamint 17 magyar bajnoki címet, két második és egy harmadik helyezést. * Ma negyvenharmadik születésnapját ünnepli Lunka Zoltán marosvásárhelyi ökölvívó. Szorgalmasan látogatta az edzéseket, halmozta erejét, tudását, de itthon nem boldogulhatott. Itthon Lunka Zoltán volt a neve, és semmi más. Útra kelt, előbb Pakson nézett körül, de nem fogadta valami nagy lelkesedés. Felment a fővárosba, az Újpest ajtaján kopogtatott. Nem ismerték, hittek is neki, nem is. Lunka Zoltán továbbállt. Előbb Ausztriában kísérletezett. Nem sok eredménnyel, mert rövidesen újra útra kelt, és Németországban próbált szerencsét. A németek befogadták, a németek hittek neki... S milyen jól tették. 1995-ben a világbajnokságon aranyérmet szerzett Németországnak az 51 kg-osok kemény csatájában. A világbajnokság egyetlen német aranyát. Egy évvel később nagy esélyesként utazott az Európa-bajnokságra, mely egyben az atlantai olimpia főpróbájának is számított. Zoltán ezúttal melléütött, a nyolcadik helyen zárt. Következett Atlanta és Lunka Zoltán bronzérme. Ezt követően búcsút intett az amatőr ökölvívásnak, profi bokszoló lett. Ma is Németországban él.
1930. május 23-án kezdődött Liège-ben a VIII. vívó Európa-bajnokság. A magyar kardvívók mindent elsöprő sikerét hozta. Kard egyéni: 1. Piller György, 2. Petschauer Attila, 3. Doros György, 4. Gombos Sándor, 5. Rády József, csapat: 1. Magyarország – Garay János, Glykai Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Piller György, Rády József. * 1953. május 23-án kezdődött Moszkvában a VIII. férfi kosárlabda Európa-bajnokság. A Szovjetunió válogatottját követve a második helyen végzett a magyar válogatott –Bánhegyi László, Bogár Pál, Bokor György, Cselkó Tibor, Czinkán Tibor, Greminger János, Hódy János, Hódy László, Komáromi Ede, Mezőfi Tibor, Papp Péter, Rémay Tibor, Simon János, Zsiros Tibor. * 1954. május 23., Budapest, Népstadion, 92 000 néző előtt: Magyarország–Anglia 7–1 (3–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Játékvezető: Bernardi (olasz). Magyarország: Grosics (Gellér, 77. p)–Buzánszky, Lóránt, Lantos–Bozsik, Zakariás–Tóth II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Anglia: Merrick–Staniforth, Owen, Byrne–Wright, Dickinson–Harris, Sewell, Jezzard, Broadis, Finney. Góllövők: Lantos (8. p), Puskás (21. és 73. p), Kocsis (31. és 56. p), Tóth II. (60. p), Hidegkuti (62. p), illetve Broadis (68. p). * Negyvenkilenc éve hunyt el Urányi János kajakos, aki a második londoni olimpián (1948) Andrási Gyulával egy hajóban az 5. helyen ért célba a K-II-esek 10 000 méteres távján, nyolc évvel később Melbourne-ben ugyanebben a számban, de már Fábián Lászlóval egy hajóban aranyérmes lett. * Ma negyvennyolc éves Martinek János, a szöuli olimpia (1988) kétszeres öttusabajnoka (egyéni és csapat) és Atlanta (1996) bronzérmese. Az olimpiai érmek mellé szerzett még négy világbajnoki arany- és egy bronzérmet, egy Európa-bajnoki aranyat, két ezüstöt, két junior-világbajnoki ezüstöt és tíz magyar bajnoki aranyérmet.
1959. május 24-én kezdődött Luzernben a XVI. ökölvívó Európa-bajnokság. Öt magyar is dobogóra állt – légsúlyban Török Gyula (ezüstérem), könnyűsúlyban Kellner Ferenc és a kolozsvári Mihalik József (mindketten bronzérmesek), kisváltósúlyban Juhász István (bronzérem), nehézsúlyban a felvidéki Nemec József (bronzérem). * 1970. május 24-én indult Bolzanóban a tekézők VIII. világbajnoksága. A magyar férficsapat – Boros Endre, Csányi Béla, Horváth József, Kiss Imre, Rákos József, Tősi Pál – bronzérmet nyert, akárcsak női párosban a jugoszláv színekben versenyző Kalocsai Irén–Ludvik Éva kettős, aranyérmes lett viszont a román válogatott tagjaként Szőcs Kriszta és Szemányi Margit a nők csapatversenyén. Ez volt egyébként a harmadik aranyérmük csapatban. * 1981. május 24-én fejeződött be Rómában a férfi tornászok XIV. Európa-bajnoksága. Guczoghy György megnyerte a lólengés aranyát, negyedik lett a nyújtón, ötödik a korláton, hatodik a talajon és az egyéni összetettben. * 1996-ban e napon ért véget Varsóban a X. női súlyemelő-világbajnokság, melyen Dankó Ilona aranyérmet szerzett a 70 kg-osok szakítás stílusában, Takács Mária (76 kg) három ezüstérmet vehetett át, miután második lett szakításban, lökésben és összetettben. * Negyvennégy éve hunyt el Márianosztra szülötte, Szilvásy Miklós birkózó, a második londoni olimpia (1948) ezüst- és a helsinki játékok aranyérmese váltósúlyban.
1967. május 25-én kezdődött Rómában a XX. ökölvívó Európa-bajnokság. Valamennyi magyar érmes bronzot vehetett át. A sort Gula László (könnyűsúly) nyitotta meg, őt követte Kajdi János (kisváltósúly), Gáli István (váltósúly) és a homoródkarácsolyfalvi származású Kovács János (nagyváltósúly). * 1969. május 25., Budapest, Népstadion, 80 000 néző előtt: Magyarország–Csehszlovákia 2–0 (0–0), világbajnoki selejtező, játékvezető: Bentu (román). Magyarország: Szentmihályi–Káposzta, Mészöly, Páncsics–Noskó (Farkas, 19. p), Szücs–Szőke (Fazekas, 52. p), Albert, Bene, Dunai II., Zámbó. Szövetségi kapitány: Sós Károly. Csehszlovákia: Vencel–Dóbiás (Pivarnik, 7. p), Plass, Horváth, J. Zlocha–Szikora, Kuna–B. Vesely, Jokl, Adamec, Kabát. Góllövők: Dunai II. (12. p), Albert (89. p). * Hatvanhat éve született Nagykárolyban Budaházi József kardvívó, a müncheni olimpián negyedikként zárt román kardcsapat tagja. Ma Göttingenben él. * Ma hatvanéves Foltán László, a moszkvai olimpián a kenu II. 500 méteres versenyszámának aranyérmese.
1910. május 26. Budapest, Millenáris pálya, 12 000 néző előtt: Magyarország–Olaszország 6–1 (2–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Vezette: H. Meisl (osztrák). Magyarország: Fritz–Rumbold, Szendrő–Biró, Károly, Gorszky–Weisz, Dobó Gy., Koródy, Schlosser, Borbás. Szövetségi kapitány: Minder Frigyes. Olaszország: De Simoni–Varisco, Cali–Treré, Fossati, D. Capello–Debernardi, Rizzi, Cevenini (de Vecchi, 46. p), Lana, Boiocchi. Góllövők: Schlosser (28., 48. p), Weisz (32. p), Károly (74. p), Dobó (74. p), Koródy (76. p), illetve Rizzi (88. p). * 1963. május 26-án kezdődött Moszkvában a XVIII. ökölvívó Európa-bajnokság. Kajdi János (könnyűsúly) aranyérmet szerzett, akárcsak a csehszlovák színekben indult Nemec József (nehézsúly), Kálmán János (váltósúly) pedig bronzéremért állhatott dobogóra. * Száznegyvenhat éve született Gregurich Amon, az 1900-as nyári olimpiai játékok kard egyéni számának negyedik helyezettje * Ma harminchat éves a Pozsonypüspökiben született Riszdorfer Mihály, a második athéni olimpia (2004) szlovák kajak négyesének egyik bronzérmese, a pekingi játékok ezüstérmese ugyanebben a számban és közben hatszoros világbajnoka. * És végül még egy focimeccs: 1924. május 26., Párizs, Bergeyre-pálya, 7000 néző előtt: Magyarország–Lengyelország 5–0 (1–0). Az olimpiai játékok keretében. Játékvezető: Mutters (holland). Magyarország: Biri–Fogl II. (Fogoly), Mándi (Mandl)–Orth (Faludi), Guttman II. (Gárdos), Obitz (Ormai)–Braun (Barna), Eisenhoffer (Aczél), Opata (Patai), Hirzer (Hires), Jeny (Jeney). Szövetségi kapitány: Kiss Gyula. Lengyelország: Wisniewski–Cyll, Fryc–Styczen, Cikowski, Spojda–Kuchar, Batsch, Kaluza, Reyman, Sperling. Gólszerzők: Eisenhoffer (15. p), Hirzer (51. és 58. p), Opata (70. és 72. p).
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.