A szomszédság nevében ezt a kifejezést a románoktól vették át a székelyek Kézdialmáson, miként ez fordítva, sok más szavunk esetében is így igaz. Tulajdonképpen a tűrhetetlen esőhiányt, a forró száraz levegőt jelenti, az aszály vagy a szárazság szavunk mifelénk megőrzött érdekes mása. Zalánpatakon, ahol Kálnoky gróf latifundiumán, az üveghutában a legkülönfélébb nációk éltek és dolgoztak, köztük románok is, ez a latin alapú kifejezés még helynévként is fennmaradt. Már a Szentföld kapujában mondták a mező munkásai, hogy „betette a lábát a szárazság, de még kutyábbul kezdődött, mint a tavaly.”
Ég az oldal, úszik a lapos
Úgy magyarázták a helybeliek, hogy a déli kitettségű dombok oldalán kiaszott már a gyep, egyre kevesebb a fű a jószágnak, s lenn a laposabb helyek nedvesek, vidáman virítanak ott az energiafűz-táblák. Kézdialmáson is mondták, ivóvízhiányban szenved a falu, nem elég a rendszer hozama, a falu magasabb részein a gazdaságoknak inkább csak éjjel vagy hajnal felé jut. Ott a baj, ahol kiszáradtak a kutak, vagy nincs kút az udvaron. Apadt a hozam a szárazság miatt, nincs utánpótlása az Avas-hegytömb és környéke sziklás altalajának, kiszáradt a meredek, csupasz hegyoldal mélyebb része, az égi utánpótlás is késik. Az ivóvízrendszert két felszíni és egy fúrt kút táplálja, de az sem elég – tájékoztatott Gyergyai Csaba alpolgármester. Megcsappant a vize az egyik felszíni kútnak, a másiknak alig van hozama. A fúrással vízszegény réteget nyitottak meg, mely részben el is tömült. Kimosatása sem volna érdemes, mert a víztároló réteg hozama csekély. A számítások szerint 120 köbmétert kellett volna adnia a három előjövetelnek, amiből normális körülmények között 80 köbméter kielégítette volna a fogyasztói igényt. Sajnos, a szárazság miatt öntözni kell, tetemes vízmennyiség fogy el a permetezéssel is, és hol vannak még az állatok...
Kézdialmás jellegzetessége, hogy a településen nem folyik át nagyobb hozamú erdei patak, a falu szívében egykor csörgedező csorgó sem működik. Mondhatnánk: itt is dolgozik az ársica. A vízhozam gazdaságosabb kihasználásáért felszerelték már a vízórákat, hamarosan bevezetik a köbméterenkénti 1,5 lejes egységes díjszabást, ami majd belátó fogyasztásra készteti az embereket. Az ivóvízhálózat a községhez tartozó Csomortánban is elkészült, az almási rendszerre kötötték, de még csak félszáznyi családi ház csatlakozott rá.
– Mi lesz a megoldás, merthogy a hozamot pótolni kell?
– Újabb megfelelő hozamú kút fúrását tervezzük az alsó, laposabb mezőrészen, a Vitosban – folytatta az alpolgármester. – A szakemberek is elmondták véleményüket ezzel kapcsolatban, következne a kivitelezés.
– Ha kevés is a hozam, de van víz, s ha van, akkor szennyvízhálózat is szükséges.
– Ez a munka folyamatban. A fővezetéket már elhelyeztük, és a derítőállomás épülete is elkészült. A kivitelező cég nem fejezte még be a munkát.
Csomortán falu kanalizációs terveit már rég leadták, de a megvalósításnak gátat vetett a kormányváltás. A megépült derítőállomás ezt a települést is ki tudná majd szolgálni. Csomortán csak közigazgatási szempontból tartozik Kézdialmáshoz, egyházi vonalon az esztelneki római katolikus anyaegyház filiája. A rendszerváltás után beálló új helyzet, majd a gazdasági válság, az erőteljesen jelentkező munkahelyhiány újra megtanította a lakosság egy részét a mező és a föld, valamit az erdő után élni. Az állattenyésztésből, a magángazdaságból, a kisiparból (pálinkafőzés, gombatenyésztés) élnek. A falu környékén szénsavas ásványvíz is rejtőzik a mélyben, egy furatból használja is a falu, de évek óta tervezik, hogy csorgóházat építenek a forrás fölé, rendezik környékét. De ez mára ugyancsak elképzelés maradt, pedig a környék egyik kalciumban gazdag gyógyvizét haszonosíthatnák. Látogatásunk idején a csomortáni kultúrotthon külső tatarozásával-festésével foglalkoztak, rendezték környezetét, lépcsők-járdák készülnek. Ezt tavaly már megelőzte a tetőzet felújítása, a régi villanyvezetékek kicserélése.
Út a Kárpátok tetejére
Kézdialmásnak saját erdővagyona van a megye és a szomszédos Bákó megye területén, a Zsíros nevű részen. Megfelelő árban sikerült eladni itt pár olyan parcelláról a fát, amelyből pótolni tudják a szűkös költségvetés okozta anyagiakat, a legsürgősebb befektetésekhez szükséges kiadásokat. Az önkormányzat tervezett munkálata a Veresvíz nevű alhavasi övezet felé tartó erdőipari út főjavítása és aszfaltozása, amelynek kivitelezésére hamarosan megtartják a versenytárgyalást. Az útszakasz a Farkaspataknál kezdődő közigazgatási határtól számított 10 kilométer hosszú, ebből 3 kilométer községi rangú, amelynek mentén kézdialmási illetőségű lakosok családi házai sorakoznak (Almásrét). Az útszakasz egyébként teljes hosszában vendégforgalmi szempontból is fontos, ugyanis eléri a Kárpátok főgerincét, a vízválasztón a piros sáv főjelzés halad. Ettől a gerinctől északra már mind a Szeretbe ömlenek a hegyi patakok, tehát ezt tekintjük a Keleti-Kárpátok főgerincének. Nem messze, a Sorompónál nevű helytől turistajelzés igazít el a nyugat felőli meredek gerincre, a Várerőse nevű hegytetőre, Almás várához, amelynek eredetéről egyik régészeti közleményben Bordi Zsigmond Loránd sepsiszentgyörgyi régész azt írja, hogy „jellegzetességei, elsősorban nagyméretű, lakótoronynak minősíthető tornya alapján az erődítmény besorolható a vidék magánvárai közé”. Az ún. tulajdonosokról csak annyit sejtünk, hogy nem lehettek mások, mint Csomortán, Kézdialmás és Lemhény lakói, mint akik ehhez a várhoz tartoztak. Érték ez, de egyelőre még csak híre sincs annak, hogy menteni szándékoznának omladozó falait, valamilyen úton-módon megőrizni az elkövetkező emberöltők számára is.
Őrzik a páter szellemét
Élet és vidámság fogadott a szerzetes P. Kelemen Didák nevét viselő új iskolában. A régi katolikus felekezeti iskola helyére épült, előcsarnokába beépítették az egykori mestergerendát, bizonyságtételként, hogy azt Lönhart Ferenc (1819–1897) erdélyi érsek építette. Lönhart Erdély katolikus érseke volt, saját pénzéből sok kis lélekszámú háromszéki filiának öntetett harangot, többek között Dózsa György és a nemzet festője, Barabás Miklós falujába is.
– Páter Kelemen Didák szellemét-emlékét 154 gyerek őrzi, kiemelten pedig a helybeli 133. számú, népes cserkészcsapatunk – mondta Tamás Károly, a csapat parancsnoka, aki egyben az iskola igazgatója és testnevelő szakos tanára, civilben faragómester, egyike azoknak, akik különleges ráérzéssel művelik a háromszéki szakrális fafaragászatot. Az iskola névadójának 2004-ben készítette el portrédomborművét, amelyet a templom udvaráról származó évszázados szilfából faragott. Júniusban lesz újra fogadalomtételük – mondta az iskolaigazgató, hozzátéve, hogy harminc almási cserkész jelentkezett az augusztusban kezdődő ócsai nagy nemzetközi cserkésztáborba. Almási birkózó gyerekek versenyeznek hamarosan a sportiskolás országos döntőn: Székely Tamás és Német Bátor. Díjat kapott az Apáczai Csere János nemzetközi tantárgyvetélkedőn Tamás Andrea, az országos matematikaversenyen Tamás Nándor a VI. osztályból képviselte a megyét, almási tanulók nyerték a fizika-tantárgyverseny és a történelmi tantárgyolimpia harmadik díját. Focicsapatuk Csíkszentdomokoson megismerte a verseny fővédnökét, Buzánszki Jenőt, az egykori Aranycsapat tagját, és a benevezett tizenkét csapat közül az erdélyi gyermekfocikupa ötödik helyezettje lett.
Utunkat Cserei Lázárnál, régi ismerősünknél, a közel 800 lelket számláló helybeli római katolikus egyház gondnokánál zártuk, aki negyedszázada szolgálja az egyházközséget. Pünkösd vasárnapján egyhangúlag visszaválasztották. Gondnokságának nyolcadik esztendejébe lépett. Egyfajta vallásos hivatásérzettel és az önkormányzat biztatását élvezve vette át a keresztény töltetű, a szomszédos Lemhénnyel közös tavaszi népszokás, a határkerülés szervezését, amit ebben az évben a világhálón is követhetett bárki. Túl mindennapi teendőin, kapcsolatai révén jutott hozzá a csíksomlyói archívumban az egykori almási szerzetesek és papok nevéhez, adataihoz, amelyek a templom egyik emléktábláján láthatók. Örömmel mondta, hogy volt még egy almási származású somlyói szerzetes, aki 1830-ban született, és 65 évet élt, szintén Kelemen, János, de szerzetesi neve Didák. Nyomdász volt, és ott nyugszik a kegytemplom alatt. A miskolci páter, a ferences Kelemen Didák (1683–1744), akinek szobra itt áll, másik neve Sámuel, de könnyen meglehet, hogy János annak a családnak oldalági rokona! Cserei jelen volt a Szent Mihály-hegyi templom ásatásain, részt vett a négy méter magas, új anyakereszt állításában, amelyet a hegy tetején látni. Régész és történész ismerőseim szerint – mondta – ott egy bronzkori halomsírt bonthattak meg a katonák, amikor térképészeti jelt akartak állítani. Sajnos, az értékes történelmi bizonyítékok sorsát nem ismerhetjük. A nemrég elhalt almási lelkész követte a leletek útját, s a nyomok a berecki katonai egységig vezettek! Soros gondnoki teendői között említette, hogy ha az anyagiak is összejönnek, még ez év nyarán újra kell födni a templomot. A 18 évvel ezelőtt felrakott segesvári hódfarkú cserepek 90 százaléka eldobni való – mondta. Nincs még bekerítve az új ravatalozó, aminek költségeit zömében az önkormányzat, a szarvasmarhatartó társulat fizette. A hívek körében is gyűjtöttek, de sajnos még most is akad olyan család, amely tartozik az összeggel. A plébánián folyik a bővítés. Takarítottak a temetőben. Tamás igazgató felajánlotta, hogy restaurálni fogja az ott álló, időviselt fedett keresztet, amelynek éke egy fából faragott corpus.
