Vendégváró Esztelnek

A csatornarendszer és az ülepítő megépítése felől Varga Attila polgármestert kérdeztük. El­mondta: a környezetvédelmi alapnál pályáz­tak, s már ősszel megkezdték a munkálatokat.
– 85,5 százalékos állami támogatást kapunk, de mivel eddig még állami pénz nem futott be, a legfontosabb kiadásokat saját alapjainkból fizettük – tette hozzá. – Mivel földrajzilag nagyon közel fekszik hozzánk Kurtapatak, minden tervezetünket úgy készítettük el, hogy ezt a falut is belefoglaljuk. Számunkra előnyösebb volt, hogy a csatornarendszerre szóló pályázatunk előbb nyert, de reménykedünk, az ivóvízrendszerre is tudunk majd pénzalapokat szerezni. Ismert dolog, hogy Esztelnek későn önállósult, időhátrányban voltunk, de a tervezeteket elkészítettük mind a két munkálatra. A legtöbb esztelneki család saját kútjából bevezette a vizet, tehát van majdnem minden portáról kifolyó szennyvíz, ezért volt számunkra előnyösebb, hogy előbb a kanálisrendszert építtessük ki. A vezetékeket mindkét településen a főutakon lefektettük, következnek a mellékutcák. Beöntötték az ülepítő alapjait is a lehető leg­alacsonyabb ponton, ahová szabadeséssel jut el majd a szennyvíz túlnyomó része.
Varga Attila a helyi egyháztanács tagja, nála érdeklődtünk a harangtorony javítása felől is. A torony része a műemlékegyüttesnek, és közösségi összefogással tatarozzák. Sikerrel pályáztak a megyei tanácsnál, de az anyagiakba bepótol a helyi önkormányzat, az erdő-közbirtokosság és természetesen a katolikus egyházközség.
A műemlék templom egyhajós keletelt épü­let, titulusa Szent Simon és Júdás apostol. Faragott kőemlékei (XV. sz. vége) és középkori keresztelőmedencéje teszi látványossá. Az 1977-es földrengés után freskótöredékek kerültek napvilágra. Ovális alaprajzú cinteremfal övezi, ennek északkeleti oldalán áll a barokk hagymasisakos harangtorony, melyet most tataroznak.
A község múltját és jelenét szemlélteti a Szentföld településeiről készült albumsorozat Esztelneket bemutató kötete, amely ebben az esztendőben jelent meg Bartos Lóránt és Iochom István szerkesztésében. Ez a sorozat hatodik kiadványa, tömör és veretes szöveg kíséri az igényes fényképfelvételek egész sorát, megörökíti  a  jövendő számára Kézdiszentlélek,  Gelence, Torja, Bereck, Kézdialmás-Lemhény, Esztelnek és az elkövetkezőkben megjelenő Csernáton község múltjának-jelenének arculatát.
A vendégváró jelzőre azért szolgált rá Esztelnek, mert az északkelet-magyarországi Nyíradony testvértelepülésükkel úgy rögzítették az esztelneki látogatást, hogy együtt zarándokolhassanak Csíksomlyóra, ahol a búcsún több mint száz helybeli vett részt. Június 29–30-án megtartják az Esztelnek községi napokat, melyet most már rendszeresen Péter-Pál napjára tűznek ki, ekkor van ugyanis templombúcsúja a kurtapataki kis kápolnának. Beszélgetésünk idején már készülődtek Böjte Csaba atya esztelneki fogadására, aki kedden érkezett a helybeli Szent Rita, negyven gyerekkel működő napközihez. Szent Rita napjának előestéjén Böjte atya szentmisét mondott a zárdatemplomban, versekkel és énekekkel köszöntötték a napközi lakói a támogatókat. Ez alkalommal láthatták az esztelnekiek azt a gyerek Jézus-szobrot, amelynek öltözetét Bagoly Edit kézdivásárhelyi hímzőasszony díszítette – tudtuk meg Csibi Edit otthonvezetőtől.
Átrendezik az egykori faluházát, mely utóbb az alsó iskola épületeként szolgált – közölte Varga Attila. Itt kapott helyet a közel tízezer kötetes községi könyvtár, a működő biblionet-program és a múzeumnak is nevezhető esztelneki néprajzi gyűjtemény, amit évek során gyűjtött össze Varga Katalin tanítónő tanítványai és a szülők segítségével. Az épületet kiállítóteremmel akarják bővíteni, egy termet pedig berendeznek közösségi célokat szolgáló rendezvények számára.
Fülöp István igazgatótól a 214 gyermekkel működő Nagy Mózes Általános Iskola gondjai felől érdeklődtünk. A szép és kibővített iskolaépület ideális hely az oktató-nevelői program számára, a legnagyobb gond azonban egy új óvoda építése. Egy három csoport számára alkalmas óvodaépületre már 2007-ben pályáztak, és azóta is várják az anyagi alapokat. Mint megtudtuk, Nyíra­donnyal nem annyira az iskola, mint inkább a közművelődési élet animátora, Varga Katalin tartja a kapcsolatot. Vele csak telefonon tudtunk beszélgetni, ugyanis két tanítványával – Bara Bálinttal és Varga Bálinttal –  Kéz­divásárhelyen a népdalve­télkedő megyei szakaszán versenyeztek, ahonnan dicsérettel tértek haza.