Hat alkotmánymódosító javaslatot is megfogalmazott a Nemzeti Liberális Párt háromszéki szervezete, ezeket megvitatták, és az országos elnökség figyelmébe ajánlják. Kedd délután egyfajta helyi megbeszélést kezdeményezett Mădălin Guruianu, a párt egyik meghatározó tagja, és Cziprián-Kovács Loránd egyetemi tanárral közösen ismertették meglátásaikat. Meghívójuk széles körű volt ugyan, de az újságírókon kívül alig hárman érdeklődtek.
Az alkotmány nem örök és megmásíthatatlan, egy ország, egy nemzet állapotát tükrözi egy adott pillanatban, és körülbelül tízévenként nem árt felülvizsgálni rendelkezéseit – fejtette ki rögtön a bevezetőben Cziprián. Emlékeztetett: az amerikai alkotmány alapja ugyan nem változott, de kiegészítő cikkelyek születtek az idő folyamán, és az is előfordult (például a szesztilalom bevezetése, majd feloldása idején), hogy ezeket később egy másik kiegészítéssel törölték.
Mădălin Guruianu első javaslata 18 évről 16-ra csökkentené a szavazók alsó korhatárát, ez szerepel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ajánlásában is, Ausztriában már bevezették, és több európai országban kezdeményezték. Logikus lenne a lépés, hiszen a fiatalokat egy sor jog megilleti 16 éves koruktól: dolgozhatnak, családot alapíthatnak, tagjai lehetnek politikai pártnak és a kampányban is részt vehetnek – érvelt Guruianu, aki azt is hozzáfűzte, nem borítaná fel a választási egyensúlyt a 16–18 év közöttiek részvétele a szavazáson, mert csupán néhány tízezer személyről lenne szó. Guruianu nem tartja azt sem logikusnak, hogy valaki csak 24 éves kora után választható meg képviselőnek és 30 éves kora fölött szenátornak, a 24 éves korhatár érvényes a helyi és megyei önkormányzati képviselőkre is. Ezeknek a határoknak 18 évre való csökkentését javasolja, az államelnök-választásnál hagyná meg csupán a 35 éves alsó határt.
Guruianu harmadik javaslata a nemzeti ünnep időpontjának megváltoztatására vonatkozik: december elsejét május 9-re, a függetlenség napjára cserélné. Meglátása szerint december 1. maradhatna a románok nemzeti ünnepe ugyanúgy, ahogy március 15. a magyaroké, és akkor a hivatalos állami ünnepet, május 9-et az ország minden polgára magáénak tekinthetné.
Cziprián-Kovács Loránd elsősorban a parlament–kormány–államelnök hatáskörök tisztázását tartja fontosnak, de véleménye szerint egyértelműsíteni kellene az ügyészek besorolását is, az Országos Főügyészség minisztériumnak számít (románul a neve is tükrözi: Ministerul Public), így az alárendeltségébe tartozó ügyészeknek magas rangú köztisztviselőnek és nem a bírói tanács tagjainak kellene lenniük, olyan státust kellene biztosítani számukra, mint az ombudsmanoknak. Cziprián szerint svájci vagy belga mintára jó lenne kötelezővé tenni a szavazást, aki kibújik e kötelezettsége alól, azt pénzbírsággal büntetnék. Ez azért is fontos lenne, mert ha mindenki kénytelen voksolni, akkor már csak a nagy számok elve miatt is kisebb esély lenne a szavazatok megvásárlására, a választók befolyásolására, aki pedig nem talál megfelelő jelöltet, az érvényteleníthetné céduláját – magyarázta.
