Tőkés László szerint gyógyul a 2004-es „népszavazási sokk” okozta trauma, és az alaptörvény megszületésével, a nemzeti összetartozás napjának, valamint az állampolgársági törvény jogrendszerbe iktatásával lassan, de szűnik a „nemzeti elidegenedés”, és teret hódít a nemzeti együvé tartozás. Erről az európai parlamenti képviselő a Budafok–Tétény önkormányzat honlapjának adott interjúban beszélt, kitérve többek között arra is: még nem döntötte el, hogy jövőre újra ringbe száll-e az EP-választásokon.
A politikus úgy látja: a 2010-es magyar fordulatnak köszönhetően manapság egyre kevesebben „románozzák le” az erdélyi magyarokat. Arról, hogy miként győzné meg azokat a fanyalgókat, akik szerint értelmetlen „magyarkodni a székely zászlóval, és követelni az autonómiát”, azt mondta: aligha kell őket most már győzködni, hiszen a világméretű szolidaritási hullám és a több tízezres marosvásárhelyi autonómiatüntetés önmagáért beszél. Tőkés László szerint néhány rossz beidegződés köszön vissza a fanyalgókban. Egyrészt a kommunista diktatúrából örökölt be nem avatkozás doktrínája él tovább bennük, amelyre ráadásul bukaresti képviseleti monopóliumukkal visszaélő RMDSZ-es honatyák még rá is erősítenek. Másrészt ezek a képviselők akár a saját pártjuk kebeléből választott önkormányzati vezetőkkel szemben is érvényesítik a túlközpontosított román államhatalom pártutasításos tilalmi gyakorlatát magyar kiadásban – vélekedett. Az EP-képviselő szerint igenis, ki kell állni és hangos szóval kell követelnünk jogainkat és jussunkat. Meg kell mutatni Európának, az egész világnak, hogy egy közel kétmilliós nemzeti közösség otthont akar teremteni ősei szülőföldjén, hiszen az autonómia ennek eszköze. Ehhez pedig minden törvényes és alkotmányos eszközt igénybe kell vennünk – hangsúlyozta. Az Erdélyi Magyar Néppárttal úgy vélik, Románia szövetségi köztársasággá alakítása indíthatná el az ország igazi modernizációját, nem az a megalapozatlan és már rövid távon is káros „regionalizálás”, melynek magyarellenes, mögöttes célzata végképp elfogadhatatlan az erdélyi közösség számára.
Megjegyezte: az állampolgársági törvény módosítása, a Nemzeti Összetartozás Napjának kinyilvánítása, az alaptörvény ilyen szellemű gazdagítása mind abba az irányba hatott, hogy a szakértők által „szétfejlődésként” leírt, főként az elszakított nemzetrészek által elszenvedett nemzeti elidegenedés folyamata megfordulni látszik, és mindinkább a nemzeti együvé tartozás hódít teret. Arra a kérdésre, hogy a jövő évi EP-választásokon újra ringbe száll-e, azt mondta: ezt még nem döntötte el. „Nagy a nyomás rajtam, a választók, a harcostársaim közül egyre többen biztatnak a folytatásra, ugyanakkor azonban kezdek belefáradni. Ha jól megnézzük, felnőtt életemet folyamatos küzdelemben éltem le. 1989 előtt a kommunista diktatúrával, annak erőszakszervezeteivel vívtuk csatáinkat, 1989 után pedig a visszalopakodó volt nómenklatúrával és örököseikkel kellett megküzdenünk a romániai demokráciáért és magyarságunkért” – mondta Tőkés László. Hozzátette azt is: a közös ügy, a nemzet szolgálata mindig is előbbre való volt számára minden egyébnél.
