FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Áldott a pünkösdi ünnep és ennek szombatja, amikor a hívő emberek a szélrózsa minden irányából elzarándokolnak Csíksomlyóra – a világ magyarjainak Mekkájába – megújulni hitben, szeretetben ezen a csodálatos tájon. Ez ad erőt, hogy hazatérve ki-ki a maga helyén kitartson és békében élhessen, mert a hit tart össze bennünket. A magam részéről szerettem volna ezen a csodálatos szép napon több székely zászlót látni a somlyói házakon.
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. A sepsiszentgyörgyi Őszirózsa dalkör Venczel Anna nyugalmazott tanárnő vezetésével Egerpatakra ment, hogy a gyülekezettel, iskolásokkal, óvodásokkal együtt ünnepelje az anyák napját. Jó volt egy olyan faluközösség részévé válni, ahol maga a lelkipásztor köszöntötte az édesanyákat és vendégeket, akik énekkel-verssel járultak hozzá a jó hangulathoz. A műsort barátságos együttlét és gazdag szeretetvendégség követte a nőszövetség és a presbitérium jóvoltából.
GYÖRGY ÁRON, Sepsiszentgyörgy. A városvezetés megint a lovak elé fogta a szekeret: ami kevés utcát a közelmúltban sikerült végre leaszfaltozni, azt most keresztül-kasul fúrják-túrják. Kábeleznek, csöveznek, mindenféle vezetéket fektetnek le, s megint gödrös, hepehupás minden úttest. Hát ezt nem lehetett volna fordítva csinálni? Előbb a túrást, aztán az aszfaltozást? És a minőséget is számon kellene kérni, mert az újonnan burkolt felületeken is mélyedések, eldolgozatlan esővízlefolyók vannak, eső után ezekből fröcskölik a mocskos levet a járókelőkre az autók. A járdák állapota sem a biztonságos közlekedést szolgálja, különösen a város peremén rosszak. S közben folyton azt hallani, hogy nincs pénz. Hát, nekem úgy tűnik, van....
