IMÁDKOZZANAK, HOGY FÖLDRENGÉS NE LEGYEN. Victor Ponta arra vetemedett, amit még a sokat szidott Emil Boc sem mert megtenni: felére csökkentette a bukaresti földrengésveszélyes épületek rehabilitálására szánt központi költségvetési összeget.
A Curentul meglehetősen kemény szavakkal illeti a miniszterelnök döntését, hisz az amúgy is döcögősen haladó épületmegerősítések elmaradása miatt egy esetleges földrengés a lakosság biztonságát veszélyezteti. Az állami költségvetés 2008-ban 7,8 millió lejt szánt e célra, 2009-ben 8 milliót. 2010-ben ez 5,8 millióra csökkent, 2011-ben 6,4, 2012-ben 8,1 milliót áldoztak a célra. A következő három évre elkészített terv szerint 4 millióra csökkentették e pénzalapot.
PUSKA OLCSÓN ELADÓ. Kétnyelvű, három méretben nyomtatott puskát vásárolhatnak internetről az érettségizők. A puskák ára tantárgyanként 10 és 14 lej közötti, ha az egész osztály megrendeli, jelentős kedvezményekben részesülnek. Egy kolozsvári székhelyű cég munkatársai készítették és árusítják e puskákat. Tavaly hét háromszéki diákot zártak ki az írásbeli érettségi vizsgákról puskázás miatt. Öten mobiltelefont vittek be a terembe, ketten pedig kicserélték egymás közt a piszkozatlapot. (Maszol)
AZONOSÍTOTTÁK A MAGYAR ZÁSZLÓT ÉGETŐKET. A csendőrség vezető illetékesei szerint azonosították a Bukaresti Rapid futballcsapat azon szurkolóit, akik március 18-án magyar zászlót égettek a bajnoki találkozón, amelyen a kolozsvári CFR 1907 a fővárosi focistákat fogadta. A zászlóégetést a 20 éves, Ilfov megyei Mihai S. és a 24 éves bukaresti Cornel P. követte el. (Szabadság)
PONTÁÉK MAGASAN VEZETNEK. A Szociáldemokrata Párt által vezetett balközép szövetség kétszer olyan népszerű, mint a Nemzeti Liberális Párt vezette jobbközép szövetség. Az előbbi a szavazatok 40 százalékát szerezné meg, ha most lennének a választások, a liberálisok a konzervatívokkal együtt 21 százalékon állnak. A politikusok népszerűségi listáján is Crin Antonescu csak a negyedik helyen áll 33 százalékos népszerűségi mutatóval. (Cotidianul)
KISEMMIZIK AZ ERDÉLYI MAGYAR ARISZTOKRATÁKAT. A Brăila Megyei Törvényszék jogerősen elutasította több mint 25 ezer hektár Maros megyei erdő visszaszolgáltatását a Bánffy család örököseinek. A döntés értelmében az állam tulajdonában marad a Felső-Maros menti Palotailva, Ratosnya és Gödemesterháza település környékén levő erdőterület. A pert Marius Paşcan, Maros megye korábbi prefektusa, jelenlegi demokrata-liberális szenátor indította. Paşcan prefektusi mandátuma legfontosabb eredményének tekintette, hogy évekkel ezelőtt sikerült megakadályoznia a Maros megyei erdők visszaszolgáltatását a magyar nemesi családok örököseinek. Ő kezdeményezte azt is, hogy ne Maros megyében tárgyalják az ügyet. A volt prefektus arra hivatkozva támadta meg a restitúciót, hogy az erdők nem a kommunista államosítás által kerültek állami tulajdonba, hanem már 1945 előtt az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartoztak. (MTI)