Utcai zavargások StockholmbanSvédországban valami elromlott

A svéd fővárosban péntekre virradó éjjel legalább harminc autót, egy iskolát, egy bölcsődét és egy rendőrőrsöt gyújtottak fel a randalírozók. A tüzeket hamar megfékezték a tűzoltók. Előző éjjel még durvább volt: akkor 340 autó esett áldozatául a zavargók dühének. A stockholmi rendőrök szerint eddig több mint egy tucat embert tartóztattak le, és egy sérült rendőrről érkezett hír. A zavargások kitörése óta napközben sincs nyugalom az érintett külvárosokban: fiatalok tömegei garázdálkodtak az utcákon, köveket dobáltak, ablakokat törtek be, autókat tettek tönkre. A zavargások egyelőre csak a bevándorlók által lakott negyedeket érintik.
A balhék közvetlen kiváltó okaként egy 69 éves férfi lelövését emlegetik. A Husby városrészben élő férfihoz a szomszédok riasztották a rendőröket még két hete, mivel egy machetével hadonászott. A környék 11 ezer lakójának 80 százaléka bevándorló. A rendőrök kiérkezésekor a férfi bement a lakásába, majd az erkélyről fenyegetőzött, szemtanúk szerint azt kiabálta a rendőröknek, hogy megöli őket. Mivel szép szóval nem tudták rávenni, hogy letegye fegyverét, és kiderült, hogy egy nő is van a lakásban, a rendőrök behatoltak, hogy elfogják. Utóbb azt mondták, fenyegetve érezték magukat, ezért rálőttek. A szemtanúk öt-hat lövést hallottak. A férfi kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe, az ügy körülményeit még vizsgálják.
Ugyan az ügy miatt sok kritika érte a svéd rendőröket, a beszámolók szerint a hatóságok igyekeznek higgadtan kezelni a helyzetet. Elsősorban a közösségek vezetőivel, mecsetek imámjaival igyekeznek kapcsolatot kialakítani, hogy segítsenek megfékezni a zömében fiatal randalírozókat. A bevándorlók azonban másképp látják ezt. „Itt intézményes a rasszizmus” – idézte a Thelocal.se angol nyelvű svéd lap Rami al-Khamisi egyetemistát, a külvárosi szociális helyzet javításán dolgozó Megafonen csoport alapítóját. Szerinte a zavargás csak „a városlakókkal, a szomszédjainkkal szembeni rendőrségi brutalitásra adott reakció”. Rouzbeh Djalaie, a Norra Sidan helyi lap munkatársa szerint pedig a rendőrök gyakran mindenféle indok nélkül igazoltatják a fiatalokat, sőt, azt állítja, a zavargások alatt egyesek közülük egyszerűen majomnak, patkánynak, nig­gernek nevezték a fiatalokat.
Az illegális bevándorlók kiszűrésére indított Reva-program szintén nagy felháborodást okozott, és hozzájárult a zavargásokhoz vezető elégedetlenséghez. A Reva részeként a rendőrök a metróban állították meg az ingázókat, és ellenőrizték papírjaikat. A februárban indult akció során a rendőrök a bőrszínük alapján igazoltatták a metró utasait, ez nagy botrányt keltett, március elején be is fejezték.
A zavargásokhoz vezető problémák azonban nem idén kezdődtek. A bőkezű szociális rendszeréről, a háborúk és a gazdasági nehézségek elől menekülőkkel szembeni nyitottságáról híres Svédor­szágban az 1990-es évektől kezdődően fokozatosan leépítették az előtte évtizedekig működő állammodellt, ami miatt minden fejlett OECD-tag országnál gyorsabban nőttek a társadalmi különbségek az utóbbi 25 évben – írja a Guardian brit lap. Ugyan az átlagos életszínvonal még mindig az elsők között van az uniós tagállamok között, de az utóbbi évek kormányzati intézkedései nem voltak képesek visszaszorítani a fiatalok körében magas munkanélküliséget, amely a legjobban a bevándorlókat sújtja. Míg az őshonos svédek körében 6 százalékos a munkanélküliség, a lakosság 15 százalékát – ami az észak-európai államokban a legmagasabb – kitevő bevándorlók 16 százalékának nincs munkája. A svéd kormány egyik felmérése szerint a bevándorlók lakta városrészek lakossága harmadának soha nem volt munkája, vagy nem tanult semmilyen iskolában.
A tavaly Svédországba érkezett 103 ezer bevándorló közül ráadásul közel 44 ezer menekültkérő volt, akiknek fele a szíriai, afganisztáni, szomáliai konfliktusokból menekült el. Az ENSZ adatai szerint a 44 iparosodott ország közül Svédország a negyedik a menekültkérők számát tekintve, és második, ha a lakossághoz mért számukat nézzük. A svéd zavargások hasonlóak a két évvel ezelőtti londoniakhoz, illetve a 2005-ös franciaországiakhoz, igaz, kevésbé látványosak, mert még nem kísérik a dühöngőket fosztogatók.
A bevándorlókról szóló vitát azonban felszították az erőszakos események. A bevándorlás-ellenes Svéd Demokrata Párt – amely egy évvel a következő választások előtt a harmadik legnépszerűbb – azonnal kijárási tilalom bevezetését követelte. A felvetést a többség elutasította, de a BBC szerint egyre csökken Svédországban a bevándorlást támogatóik korábban túlnyomó többsége.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a nagylelkűségéről és nyitottságáról híres Svéd­or­szágban valami elromlott. Sok bevándorlót nem sikerült integrálni, erős a szegregáció, sok bevándorló nem is érintkezik svédekkel, meg sem tanulta a nyelvet. Egy, a BBC-nek nyilatkozó malmői szociológus szerint nagyon sok állami pénzt kellene fektetni abba, hogy megtanítsák svédül a második és harmadik generációs bevándorlókat, de „szüleik generációja valószínűleg elveszett az integráció szempontjából”.

(Az Origo.hu nyomán)