Ha el is vesztette majdnem száz hektár mezőbirtokát a település azzal, hogy 1968-ban nem a történelmi határnál, Vámoshídnál húzták meg a megye határát, ha évek óta harcolnak a Dobolló feletti Piliske-hegy tartományában lévő közbirtokossági erdőtulajdonuk visszaszerzéséért, ha a helybeli elemi iskolában nem működik magyar tannyelvű osztály a magyar gyerekek számára, mert nem születik olyan tanügyi törvény, amely ezt orvosolná stb. – mégis egyfajta nyereségként könyvelik el, hogy a viharos történelmi múlttal rendelke­ző Háromszék megyei Aldoboly egyáltalán Kovászna megye része maradt, s ha apad is lélekszámában a magyar közösség, de élni próbál, a „viharperem” települése új magyar lelkészt kapott, svájci református testvérgyülekezete és az önkormányzat segítségével felújíttatta közösségi házát, s az aldobolyi gondokat helybeli képviselet közvetítheti a községi tanács ülésein.
– Közel negyedszázada szolgálom ezt a települést, őrködöm lakosságának egészsége fölött, ismerem talán még lelkivilágát is – nyilatkozta Para János illyefalvi családorvos kérdésünkre. Elmondta: példaértékű az a közösségi összefogás, melynek révén kijavíttatták a református egyház tulajdonában levő ingatlant, gyülekezeti otthonában a lelkek ápolására is megfelelő körülményt teremtettek, helyet kapott az orvosi rendelő is, ahol hetente egy alkalommal megvizsgálhatja azon betegeit, akiknek még a községközpontba szállításuk is gondot okoz.
Csergő Mária tanácstag elmondta: a családorvos az egykori faluházból a régi rendelő bútorzatát is áttelepítette, hogy úgymond menet közben folytatni tudja életmentő munkáját. Érvágás volt a település minapi életében, hogy galád kezek megcsonkították az Aldobolyt kiszolgáló Romtelecom-vezetéket, és hirtelen megszakadt a falu és a nagyvilág közötti internetes kapcsolat. A falu iránti szeretet volt a hajtóereje annak is, hogy lelkiismeretes emberek azonnal cselekedtek, azonmód beköttették egy másik cég vezetékét. Most már 25 családi házban elérhető a világháló.
– Családorvosunknak – mondta a tanácstag – illyefalvi rendelőjében kellett bevezetnie receptadatait a számítógépbe, mert nem volt internet. Segítség továbbá, hogy Kovács Ildikó gyógyszertára oly módon szolgálja betegeinket, hogy amikor Para doktor rendel, a gyógyszereket is be lehet szerezni.
Elégtétellel emlegették Aldobolyban, hogy az erdő-közbirtokosság vezetőségében részt vevő hölgyek a legnagyobb felelősségtudattal harcolnak évek óta, hogy visszaszerezhessék törvényes erdőjussukat Dobollótól. Hiába fekszik Kovászna megye területén Dobolló, makacsul ragaszkodik az ottani községvezetés ahhoz, amihez nincsen joga, s az aldobolyiak segítségért kiáltó szavára az elmúlt időszakban nem figyelt fel sem a megyevezetés, sem pedig az RMDSZ. Csergő Mária elmondta: több alkalommal szerepeltek a sajtóban is, mert 199 hektár erdőbirtokuk miatt évek óta perben állnak a dobollói földosztó bizottsággal. Mindkét fél a törvényszéken keresi igazát. A pereket mindig halasztják, húzzák az időt, s közben fogy az erdőből a fa. Dobollónak nincs telekkönyve erre a területre, arra hivatkoznak, hogy azt az erdővagyont államosították, de a törvényes végzést erről nem tudták felmutatni, így aktahiányra hivatkozva mindkét oldalról felfüggesztették a pert. Az aldobolyiak keresik a per újraindításának lehetőségét. Minden lépés pénzbe kerül. Megrendelték a közbirtokosság számára az új üzemtervet, amit tízezer lejért vállaltak el Brassóban! Túl vannak már a múlt évi beszámolón, jóváhagyta a közgyűlés az idei költségvetést, kiadták a birtokossági legelőt, amelyre földalapú támogatást kapnak. Mi ragaszkodunk a miénkhez – hangsúlyozták. – Ez a Doboly gazdag és jó falu volt. Aggasztó a földek körüli helyzet is. Vannak, akik meggondolatlanul adogatják el területüket, de a faluközösség számára nem mindegy, hogy ki ül bele az eladott földekbe.
A helytörténet kedvelőinek valóságos kútfő a helybeli reformátusok kéthavonként meg­jelenő, Háromszög című gyülekezeti lapja. Különösen értékes benne a Csergő Mária által szerkesztett sorozat, amely Emlékképek felcímmel közli a Hollaky család és kúriájának históriáját. Abból tudhatjuk, hogy a család Zaránd vármegyéből került Aldobolyba, amikor Hol­laky János székely határőrként jött erre a vidékre. Sajnos, a kétszintes értékes épület javításra szorul, s mint olyan, szolgálhatná az Alvidék eljövendő vendégforgalmi központját. A „lovasszobában” Varga Nándor Lajos grafikusművész falfestménye látható – egyébként a művész felesége az utolsó Hollakynak, Hollaky Gézának a lánya, Emma. A kúria jelenleg a román állam tulajdona, de sajnos, az illyefalvi tanács erejét meghaladja annak feljavítása, pályázatkiírásra várnak, művésztelep és táborozóhely számára igen alkalmas lenne. „Az épület jelenlegi helyzete sem biztató – fejezi be írását Csergő Mária. – A nagyterem gerendázata részben beomlott, a stukkódíszítéses mennyezet részben megsemmisült, és a tűzfal is bármely percben kidőléssel fenyeget.” A Háromszög Fűben fában orvosság rovatát Muscalu Anna Ágota, recept rovatát idősb és ifjabb Jakab Irén írja.
Búcsúzóban bepillantottunk a virágkertészetbe is, ahol Doina Tripon kertészmérnök mindig szeretettel fogad. Fóliaházában jókedvre derít bárkit a színes virágözön. Látogatásunk idején már túl voltak a tavaszi virágok dömpingjén, a nyár virágai, a muskátlik százai, a petúniák-fuksziák, a jégvirág, a begóniafélék, a szálvia és a büdöskék virítottak. Négy személy keresi itt a kenyerét, mind itt szereztek szakképesítést. A vállalkozás nagybani eladó, Bukarestben, a közeli Brassóban, Brăilán, Vasluiban és más ókirálysági városokban értékesíti virágait.