Megroggyant a székely kapu
És ugyancsak nem a kommandóiak hibája, hogy mindjárt egy hónapja megroggyant a falubejárathoz állított székely kapu. Ez is a rönkszállító járművek rovására írható, tehergépkocsi törte el az egyik belső kapulábat. Helyén a betonból ágaskodó lábtartó vasak szomorkodnak, le kellett bontani a felette lévő kaputükröt, a hónaljkötést, nehogy valakire rázuhanjanak a támasz nélkül maradt kapuelemek. Megrokkant a galambdúc, alatta a felső keresztgerenda is. A baleset után – ami nem volt szándékos rombolás – szembesültek azzal, hogy az egész díszkapu javításra szorulna, az összeeresztéseknél, csapoknál korhadt, megfőtt a fája – mondta Kocsis Béla polgármester. A teherautó okozta kárt a rendőrséggel is közölték, a cégtulajdonos ígérte, saját költségén kijavíttatja a sofőrje okozta kárt – az ígéret eddig csak szép szó maradt.
A kommandói székely kaput – mely inkább nevezhető díszkapunak, hiszen négy lába van, a hagyományos székely kapunak pedig csak három – juharfából faragták, tíz éve sincs, hogy felállították. Készítője Makó Csaba és Bede Gábor. A hagyomány tölgyfát kívánt volna meg alapanyagul, de az nem állt a kommandóiak rendelkezésére. Juharfa helyett viszont a fenyőt is választhatták volna. Gyergyó vidékén fenyőből készülnek az időtálló székely kapuk, a csernátoni múzeumban is van egy ilyen öreg példány.
Kommandóra nem jellemző a bűnözés, még kisebb csetepaté is viszonylag ritkán fordul elő a faluban. De a településen nagyon sok az idegen, erdei munkások, turisták járják a vidéket – nem árt tehát, ha figyelik a község utcáit. Nemrég kezdett működni a falu bejáratait figyelő videokamera-hálózat. Két térfigyelő a kovásznai, a papolci, a csángók felőli utakon történteket rögzíti, a harmadik a központot, a negyedik a régi szemétlerakó környékét, ahol teherautó-parkolót kívánnak kialakítani – mondta el érdeklődésünkre a polgármester. A kamerák napi 24 órán keresztül rögzítik a képsorokat, melyeket élőben lehet követni a polgármesteri irodában. A befektetésre harmincezer lejt irányzott elő a helyi tanács. A térfigyelő rendszerre azért is szükség volt, mert a törvény változtatásával már nem kötelező a polgárok számára az éjjeli szolgálat teljesítése – magyarázta a polgármester.

Megbecsülik a fát
A faellátásra különös figyelmet kell fordítani Kommandón, ahol az év hat hónapjában tél van. A Horn Dávid Általános Iskola számára 200 folyóméter fát biztosítanak. Az iskola működtetésére 45 ezer lejt különítettek el. A lakosság számára is hozzáférhető áron biztosítják a tűzifát. Folyó­métere hetven lej. Orbaiszék más településein akár 120–130 lejben  is kínálják. A községi tulajdonban lévő erdők üzemterve ebben az évben lejár, újat kell készíttetni. Ennek hiányában nem termelhető ki az 1200 hektáros birtok vágás­érett famennyisége. A fát lábon állva, liciten értékesítik. Évek­kel ezelőtt a tanács Grenzkommando néven indított fafeldolgozó vállalkozást, de nem bizonyult működőképesnek. A tanácsi erdőből eladott fa bevételével járulnak hozzá a polgármesteri hivatal jó működéséhez.
Az olcsó fára szükség van Kom­mandón, kevés lakos rendelkezik állandó jövedelemmel. Sokaknak a gomba, erdei gyümölcsök gyűjtése ad lehetőséget keresetre. A kommandóiak jó gombatermést várnak idén. Az utóbbi időszak esőzései a déli oldalakon már kicsalogatták a rókagombát.
A községben folyamatban a belterületek felmérése. A helyiek korábban megvásárolhatták az egykori erdőkitermelő vállalat tulajdonában lévő házaikat, most a területek magánkézbe kerülésén a sor. „Akié a ház, azé kell hogy legyen a ház alatti terület, a környező kis kert” – nyomatékosít a polgármester. Ezért mérik fel a területeket, az eladási árat később határozza meg a tanács.

Tábort építenek
Kommandó általános terület­rendezési tervének kidolgozása végéhez közeledik. Mostanság ugyan csökkent az érdeklődés, de még mindig akad, aki hétvégi házat, nyaralót építene. A buzăui székhelyű vízügyi hivatalnak az engedélye és a környezetvédelmi jóváhagyás hiányzik még. Ha teljes lesz a dokumentáció, jelentősen nő a köz­ség belterülete. A kommandói lehetőségeket a református egyház is meglátta, a papolci út mellett papi nyaralót építenek.
A csángó részen a Kovászna Megyei Vöröskereszt vett bérbe 49 évre egyhektáros területet. A csodaszép környezetben levő telekre tábort kívánnak építeni. 21 esztendeje évente szerveznek táborokat rászoruló gyerekek számára, minden alkalommal százan vettek részt. Kiszámították: eddig annyi pénzt költöttek el, hogy abból saját tábort is felépíthettek volna. Ott olcsóbb lenne a táboroztatás, a helybelieknek is munkát tud­nának adni – avatott be terveikbe Papp Adolf, a Vöröskereszt megyei szervezetének vezetője. A szükséges pénzt pályázatokból, adományokból kívánják begyűjteni. A munkának viszont csak akkor kezdenek neki, ha annyi pénzük lesz, amiből be is fejezhetik az építkezést. „Részletekben” nem építenek – mondta Papp Adolf.

Szabályozzák a legeltetést
A Laur oldalát – ahol télen a sízők voltak az urak – szarvasmarhák vették birtokba. Sok éven keresztül rendezetlen volt Kom­mandón a legeltetés. Az állatok szerteszét, saját és gazdáik kénye-kedve szerint legelésztek a falu körül. Idén rendszerezték a tehenek legeltetését. Három parcellát – közel harminc hektárt – villanypásztorral kerítettek be, itt legelhetnek a kommandóiak tehenei. A gazdák közmunkával állították fel a villanypásztor oszlopait, a készüléket Opra-Béni János alpolgármester vásárolta meg. A legelőtesteken jó fű, árnyék, és ami nagyon fontos: ivóvíz is biztosított. Mikor kimentek az állatok a legelőre, nem esett vissza a tejhozamuk – mondja az alpolgármester, aki maga is tehenész. A villanypásztor költöztetését Csoma Ferencre bízták, ő felügyeli a legeltetést is.
A tejet csak helyben tudják értékesíteni a kommandói gazdák, tejfelvásárló nem merészkedik a hegyek közé – holott az itt megtermelt tej joggal lenne nevezhető biominőségűnek. Ferencz János és felesége, Éva jó húsz évvel ezelőtt a LAM Alapítványon keresztül vásárolt sajtkészítő felszerelést. Sajtjuk messze földön híres volt, most már ők is megöregedtek, a hetvenen túl járnak – de azért gazdálkodnak. Fel kellene dolgozni a kommandói tejet – véli Opra –, így jönne több pénz a tehenek után. A faluban működik gazdaegyesület, ezen keresztül lehetne megtenni az első lépéseket a kommandói állattenyésztés fejlesztése irányában.
Ha tejet nem is vesznek a cégek Kommandóról, élő állatért ott is megfordulnak a kereskedők. Ko­rábban akár 13 lejt is adtak a borjak élősúly-kilogrammjáért, ta­vasszal csak 11,5-öt. A gazdák a pirostarkát nevelik szívesebben, kevesen próbálkoznak húsmarhafajtákkal, például kék belgával való keresztezéssel – hiába adnának az ilyen borjakért több pénzt a felvásárlók.
A szarvasmarhák legeltetésének szabályozása után következik a lovak etetésének „intézményesítése”. Nem könnyű, de rendszerbe kell foglalni a legeltetést – állítja az alpolgármester. Kommandó nem egészen kétszáz hektár köz­ségi legelővel rendelkezik. Az érvényben lévő bérleti szerződések jövő évben járnak le, ha összefog a közösség, ezeket a legelőket a helybeliek állatainak legeltetésére lehet megtartani. Fejlődhetne az állatállomány, nőne a komman­dóiak jövedelme.

Kelendő az internet
Az 1004 lakosra számítva hatalmas a kommandói községi könyvtár. Jelenleg közel húszezer kötetet számol állománya – ennek jelentős részét, tízezer könyvet –2011-ben a magyarországi Bige László vállalkozó adományozta, az üzletembernek Kommandón van ingatlanja. A sokféle könyv ellenére mégis az internetezés lehetősége csalogatja a legtöbb látogatót – mondta el Bálint Izabella könyvtáros. A Biblionet program részeként kapott négy számítógép szinte folyamatosan foglalt. A használat idejét is korlátozni kellett, ha többen várakoznak a gépekre, egy-egy böngésző fél óráig keresgélhet a világhálón. Opra-Béni Krisztina iskolás, az internet nagy segítségére szolgál a tanulásban. A világhálón megtalálja a házi olvasmányokat, adatokat gyűjthet dolgozatíráshoz, újabb és újabb érdekességeket fedezhet fel. De a kapcsolattartásra, közösségi oldalak használatára is adott a lehetőség a könyvtárban – sorolta a látogatásunkkor ott internetező kislány.
A könyvkölcsönzésben az idősebbek vezetnek. Magyar és világirodalmi köteteket visznek inkább haza. A gyerekek házi olvasmányokat, atlaszokat keresnek – számolt be a könyvtárosnő.
És végül egy jó hír: augusztus első hétvégéjén rendezik meg a Kommandói-napokat. Idén ez egybeesik a nemzetközi cigányfolklór-táborral. A program még nem ismert, de már a táborozók jelenléte biztosíték, hogy nem mindennapi kommandói faluünnep részesei lehetünk idén.