Egyúttal meghatározta a következő időszak cselekvési prioritásait. Ennek értelmében a KAT elkezdi a parlamentben elakadt kisebbségi törvény kulturális autonómia fejezetének aktualizálását, kidolgozza az egyes területek ágazati stratégiáit, ugyanakkor olyan konkrét, mindennapok gondjaira választ adó lépéseket tervez, amelyek a jelenlegi jogszabályi feltételek között is előrelépést jelentenek. „Az építkezés érdekében talán újra kell gondolnunk az eddigi elképzeléseink egyes elemeit” – mondotta Székely István főtitkárhelyettes, a KAT elnöke, aki szerint a kilencvenes évek elején megfogalmazott elképzelések nem számoltak a települési önkormányzatokkal, de most már egyértelmű, hogy tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatokra lehet alapozni, „itt vagyunk erősek, politikai széljárástól függetlenül”. A kulturális autonómia felépítése érdekében a realitásokból kell kiindulnunk. A székelyföldi önkormányzati intézményeket lehet magyar intézményekként működtetni, erre kell alapoznunk. A vegyes lakosságú vidékek önkormányzati és állami fenntartású kulturális és tudományos intézményeiben etnikai arányunknak megfelelően kell jelen lennünk. Ez egyszerre vonatkozik az adott intézmény programstruktúrájára, költségvetésére, valamint főállású munkatársi körére. Ennek érdekében felmérjük, hogy az említett intézményekben jelenleg milyen ez az arány, és ott, ahol szükséges, kiemelt célként kezeljük a megfelelő struktúra kialakítását. Ennek elérése kiemelt feladat kell, hogy legyen az önkormányzati képviselet és a politika számára –fejtette ki. Interetnikus környezetben, valamint az önkormányzati háttér nélküli szórványban tovább kell erősítenünk a kulturális feladatokat vállaló civil szervezeteket: olyan értékek hordozói ők, akik az eddigiekhez képest nagyobb odafigyelést, együttgondolkodást, támogatást érdemelnek.