ROMÁNIA AZ EU TAGJA. A nemzeti kisebbségek csoportja nevében javasolta Varujan Pambuccian, hogy foglalják alkotmányba, miszerint Románia az Európai Unió tagországa. Az első szavazáson néhány szocdem politikus miatt a javaslat megbukott. Amikor a bizottság ebédszünet után újra napirendre tűzte a kérdést, a tagok már egyhangúlag szavazták meg, hogy alkotmányosan is EU-tagok legyünk. (Gândul)
ISTEN NÉLKÜL SEMMIT. A bizottság keddi ülésén kiselejtezett egy sor másik javaslatot. Némely honatyák az egyesített Moldva és Havasalföld függetlenségének kikiáltási napját, május 10-ét szerették volna nemzeti ünneppé nyilvánítani, mások az 1989-es forradalom december 22-i időpontját. Ezt Ioan Ghişe, Paul Ichim, Dorin Dobra, Valeriu Boeriu és Ion Luchian javasolta, aki az ország himnuszát is megváltoztatná a Trikolórra, de ezt sem fogadta el a bizottság. Eugen Nicolicea képviselő és Ioan Toma szenátor azt szerette volna, ha Románia jelmondata a „Nihil Sine Deo” (Isten nélkül semmit) lenne, de ez sem kapott kedvező véleményezést a bizottságban.
ALKOTMÁNYOZNA A PÁTRIÁRKA IS. Az ortodox egyház vezetői két javaslatot küldtek az alkotmányozó bizottságnak. Az egyik úgy módosítaná az alkotmány szövegét, hogy a család alapja a házasság, amely egy férfi és egy nő szabad társulása. Vagyis az ortodox egyház már az alkotmányban is kizárná a melegházasság lehetőségét, ez viszont ellentmond annak a már létező alkotmányos kitételnek, miszerint jogok tekintetében nem különböztethetők meg az állampolgárok etnikum, vallás, nem vagy szexuális irányultság alapján. A bizottság ráadásul ki is terjesztette a diszkriminációs tiltás kritériumait a liberális Tudor Chiuariu javaslatára. A fentiek mellé bevették még a bőrszínt, a nyelvet, a társadalmi származást, genetikai tulajdonságot, vagyont, fogyatékosságot, életkort. Az ortodox egyház azt is alkotmányba szeretné foglaltatni, hogy a román nép kiemelten vallásos, ezért az állam elismeri az ortodox egyház, de más egyházak és felekezetek Románia történelmében és a román társadalom életében játszott fontos szerepét. (Gândul)
ADÓVAL A POFÁTLAN BÁNATPÉNZEK ELLEN. Rájöttek a kormányban, hogy a mostanában megszűnt pénzügyi felügyeletek volt vezetői saját maguknak hatalmas végkielégítést szavaztak meg. A kormányfő azt állítja, a birtokában lévő adatok szerint már kiosztottak egyenként 230 ezer euró értékű végkielégítést három volt felügyeleti tag, Dan Constantinescu, az RMDSZ-es Biró Albin és Daniela Popa számára. Ponta szerint a biztosítási felügyelet volt elnöke, Daniel Tudor havi 40 ezer euróért dolgozott, Carmen Negoiţă, az értékpapír-piaci felügyelet exelnöke havi 18 ezer, míg Marian Sârbu, a magánnyugdíjalapok felügyeletének volt vezetője havi 14 ezer eurót keresett. A kormány sürgősségi rendelettel 19-ről 11-re csökkenti a tagok számát, és 85 százalékos adóval sújtja a végkielégítéseket. (RTV)