Az iskola előtt összegyűlt nép – ki otthonról elszaladva, ki még a templomban viselt ünneplőben – tapssal fogadta az uzoni Atlantisz Fúvószenekar és a mazsorettek felvonulását, látták-hallották őket ugyan már számtalanszor, de a piros-fehérbe öltözött lányok mindig vonzzák a szemet, s az Ugron Ernő vezette zenekar méltósága mindig megdobogtatja a szívet. A szokás szerint le a falu alsó végéig, majd vissza és az iskola udvarára befordulva – ez a rendje a zenekar és a mazsorettek felvonulásának.
Az 1896-ban épült „nép-iskola” a helyszíne a falunapoknak, a tegnap megtartott kilencedik ünnep ezúttal csak egynaposra sikeredett: részint a gazdasági viszonyok okán, de leginkább az időjárás miatt. A Fennvaló viszont bizonyára szereti a bikfalviakat, hiszen egy verőfényes napot ékelve az esősek közé, maga is megajándékozta az ünneplőket. És a dologidőt ki is használták a bikfalviak, de azért arra is szakítottak időt, hogy betérjenek az iskolaudvarra, pár szót váltsanak egymással, régen látott elszármazottakkal. Hiszen ez az ünnep lényege: a székely ember szeret dolgozni, de szeret ünnepelni is – emelte ki Ráduly István, a nagyközség polgármestere is köszöntőbeszédében, aki a falunap mottójának az összetartozás, szeretet, jövőkép hármasát ajánlotta. S ha előbbi két fogalmat nem kellett kifejtenie, a jövőképről elmondta, szennyvízhálózatot, vízvezetékrendszert építve terelgetik a falut a 21. század felé. Klátyik András, a testvértelepülés, Alsótold polgármestere – aki kéttucatnyi küldöttséggel érkezett a bikfalvi falunapra – kiemelte, örömmel látja minden visszatértekor, miként gyarapodik, fejlődik a falu (Klátyik Andrást egyébként díszpolgárává választotta Uzon község az elmúlt tíz esztendőben nyújtott segítségéért hálaképp). Sánta Imre tiszteletes pedig, áldást kérve az összetartozásra, arra szólította az összegyűlteket, ekként üljék meg a magyar összetartozás napját.
A falunapot a hivatalos ünnepséget megelőzően a délelőtti istentiszteleten nyitották meg, ez alkalommal Bikfalva egyik legidősebb polgárát, a 87 éves Erdélyi Sándorné Dragomér Ro­záliát köszöntve. Az iskola udvarán az Atlantisz Fúvós­zenekar és a mazsorettek, majd a délután folyamán Bölöni Dávid csikós bemutatóval szórakoztatta az ünneplőket, s aki nem ment át a községközpontba a focisoknak drukkolni, az az uzoni Csere gyereknéptánccsoport műsorát élvezhette. Napközben a kultúrotthonban a helybeli Pál János festményeiből nyílt kiállítás, Mária-szobrot avattak egy magánház udvarán, este pedig a sepsiszentgyörgyi Vándor zenekar dalaira bálozhattak, akik még bírták.