A bikfalvi napóra pontosan egy órát mutatott, amikor a falu felső részében felcsendült a fúvósok hívó szava: nagy napra, a falu ünnepére szólt az invitáció.
Az iskola előtt összegyűlt nép – ki otthonról elszaladva, ki még a templomban viselt ünneplőben – tapssal fogadta az uzoni Atlantisz Fúvószenekar és a mazsorettek felvonulását, látták-hallották őket ugyan már számtalanszor, de a piros-fehérbe öltözött lányok mindig vonzzák a szemet, s az Ugron Ernő vezette zenekar méltósága mindig megdobogtatja a szívet. A szokás szerint le a falu alsó végéig, majd vissza és az iskola udvarára befordulva – ez a rendje a zenekar és a mazsorettek felvonulásának.
Az 1896-ban épült „nép-iskola” a helyszíne a falunapoknak, a tegnap megtartott kilencedik ünnep ezúttal csak egynaposra sikeredett: részint a gazdasági viszonyok okán, de leginkább az időjárás miatt. A Fennvaló viszont bizonyára szereti a bikfalviakat, hiszen egy verőfényes napot ékelve az esősek közé, maga is megajándékozta az ünneplőket. És a dologidőt ki is használták a bikfalviak, de azért arra is szakítottak időt, hogy betérjenek az iskolaudvarra, pár szót váltsanak egymással, régen látott elszármazottakkal. Hiszen ez az ünnep lényege: a székely ember szeret dolgozni, de szeret ünnepelni is – emelte ki Ráduly István, a nagyközség polgármestere is köszöntőbeszédében, aki a falunap mottójának az összetartozás, szeretet, jövőkép hármasát ajánlotta. S ha előbbi két fogalmat nem kellett kifejtenie, a jövőképről elmondta, szennyvízhálózatot, vízvezetékrendszert építve terelgetik a falut a 21. század felé. Klátyik András, a testvértelepülés, Alsótold polgármestere – aki kéttucatnyi küldöttséggel érkezett a bikfalvi falunapra – kiemelte, örömmel látja minden visszatértekor, miként gyarapodik, fejlődik a falu (Klátyik Andrást egyébként díszpolgárává választotta Uzon község az elmúlt tíz esztendőben nyújtott segítségéért hálaképp). Sánta Imre tiszteletes pedig, áldást kérve az összetartozásra, arra szólította az összegyűlteket, ekként üljék meg a magyar összetartozás napját.
A falunapot a hivatalos ünnepséget megelőzően a délelőtti istentiszteleten nyitották meg, ez alkalommal Bikfalva egyik legidősebb polgárát, a 87 éves Erdélyi Sándorné Dragomér Rozáliát köszöntve. Az iskola udvarán az Atlantisz Fúvószenekar és a mazsorettek, majd a délután folyamán Bölöni Dávid csikós bemutatóval szórakoztatta az ünneplőket, s aki nem ment át a községközpontba a focisoknak drukkolni, az az uzoni Csere gyereknéptánccsoport műsorát élvezhette. Napközben a kultúrotthonban a helybeli Pál János festményeiből nyílt kiállítás, Mária-szobrot avattak egy magánház udvarán, este pedig a sepsiszentgyörgyi Vándor zenekar dalaira bálozhattak, akik még bírták.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
