Míg Crin Antonescu az új alkotmány atyjaként kívánja nevét a román öröklétben biztosítani, a koalíció másik erős embere, Liviu Dragnea a régiósítást tekinti politikusi léte kiteljesítésének. És félő, hogy a kétharmados szavazógépezettel hátuk mögött még idén sikerül mindőjüknek tető alá is hozniuk szándékukat.
Egyelőre nagy ismeretlen számunkra a Crin Antonescu – történelemtanár – irányítása alatt most átgyúrás alatt álló alkotmány, hisz amint kiszivárgott, némely módosító indítványa például az autonómiatörekvést nemzetellenes tevékenységként tervezi beiktatni az alaptörvénybe, a halálos csapást Székelyföld számára mégis a Liviu Dragnea mester irányította régiósítás jelenti. Suba alatt zajlik egyelőre minden, de halljuk, a régióközpontot Brassóból áttennék Szebenbe – hála a város nagyra törő polgármesterének, Klaus Johannisnak, aki pont e célból cserélte le a németek etnikai szervezetében betöltött tisztségét a Nemzeti Liberális Párt alelnökségére. A Dâmboviţa partján az árulást jól honorálják, lám, a hála sem marad el, a 154 800 lakosú város kaméleon polgármesterének köszönhetően lepipálhatja a jelentős ipari centrumként is számon tartott, közel 400 ezres Brassót.
Hogy Dobrudzsa tekintetében engedett Dragnea, s külön közigazgatási egységként szerepel majd a régiósított Romániában, sajnos, csak annyit jelent, hogy Konstanca excentrikus polgármesterének az illendőnél nagyobb a szocialista párton belüli hatalma, no meg jelzi, az országos jelentőségű döntéseket kis csoportérdekek mentén hozzák. Jellemző a hatalom mai uraira, hogy kerülik a vitát, csak ott mernek szembenézni a tágabb közvéleménnyel – például a Bánátban –, ahol a történelmi régió jórészt egyezik a mai elképzelésekkel. A Duna menti, teleormani férfiú, Dragnea, akinek sok tudása Erdélyről vagy a Székelyföldről nem lehet, rest ide is bekukkantani, vállalni az itt élőkkel a vitát. Lehet, ha nem túl nagy a szemellenzője, észrevenné, hogy a Székelyföld nemcsak etnikai, de területi egység is, s ha sérti kényes ízlésüket az etnikai érv, akár területi elvek alapján is létrehozhatnák a székelység által követelt közigazgatási egységet. Ha nem épp sorvasztásunkra játszanának.
A csapdahelyzet nyilvánvaló: most még hangoztatják, a megyéket meghagynák, s azzal, hogy a megyehatárok nem mozdulnak – igaz, néhány év alatt elolvadhatnak –, megfosztanak jogunktól, hogy e címen népszavazást szervezzünk. Miközben nem titkolják, 2014 után a fejlesztési régiókat működő közigazgatási régiókká szándékoznak alakítani. S mi majdani alig 30 százalékunkkal akár fejre is állhatunk, tehetünk, amit akarunk. Illetve amit szabad.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
