Ugyanazon zászló alatt két teljesen különböző világ feszül egymásnak a törökországi tüntetéseken és tömegmegmozdulásokon. Vörös alapon fehér félhold és csillag: ez a jelképe Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök híveinek és bírálóinak is, akik többé-kevésbé ragaszkodnak a Török Köztársaság alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek a vívmányaihoz.
Atatürk világi államot épített fel az Oszmán Birodalom romjain, az arab helyett bevezette a latin ábécét, megkövetelte az európai stílusú öltözködést, és bővítette a nők jogait. Az 1920-as években kezdődő nyugatiasodással együtt kialakuló társadalmi törésvonal mindmáig létezik – ahogy az a mostani tüntetéseken is látszik. A szekuláris, Nyugat felé forduló, zömmel felsőfokú végzettségű „fehér”, valamint a vidéki, vallásos, gyakran alacsonyabban iskolázott „fekete törököket” a nemzeti lobogón és Atatürk portréján kívül nem sok más köti össze. „Csodálkozom, hogy nekik is a török zászló a jelképük” – mondta az Erdogan mellett tüntetőkre Ugür Genc a kormányellenes megmozdulások központjául szolgáló isztambuli Taksim téren.
A kormányfő lemondását követelő, kemalistákból, kurdokból, liberálisokból, baloldaliakból, szakszervezetisekből és melegekből álló furcsa és színes szövetség szerint Erdogan és hívei veszélyt jelentenek a köztársaság vívmányaira, ugyanakkor a miniszterelnök pártfogói is a köztársaságra és a népre hivatkoznak. Erdogan egyébként egyértelműen kifejtette, hogy nem tartja igazi törököknek az utcákon randalírozókat.
Erdogan történelmet írt 2002-ben, amikor a konzervatív, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) élén megnyerte a választásokat. Három ciklussal később alig lehet ráismerni Törökországra, amelynek szárnyaló gazdasági növekedéséről a legtöbb európai ország csak álmodik. A kormányzásba korábban államcsínyekkel gyakran beavatkozó hadsereget visszaszorították a kaszárnyákba, és megindultak az évtizedes török–kurd konfliktust lezáró tárgyalások.
Ugyanakkor három választási győzelem után a kormányfő bírálói szerint egy iszlamista állam kiépítésén munkálkodik, amely előírja állampolgárainak, hogy mikor és mit igyanak vagy viseljenek. Az Atatürk által száműzött fejkendő pedig lassan visszalopódzik az egyetemekre, a hivatalokba, sőt, az elnöki palotába is. A kritikusok nem mulasztják el megjegyezni, hogy Erdoganból előbújt a korábbi énje. Miközben az utóbbi hetek drámai eseményei és túlfűtött retorikája miatt néhányan újra „két Törökországról” beszélnek, az Erdogan tízéves kormányzása alatti újraelosztásnak és elitcserének köszönhetően valójában kissé elmosódott a fekete és a fehér törökök közötti törésvonal – mutatott rá Cengiz Candar ismert török újságíró, korábbi elnöki tanácsadó.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
