Mint mondta: a bizottság azzal indokolta az RMDSZ javaslatának elutasítását, hogy ezt a kérdést nem szükséges alkotmányban szabályozni. Máté András hozzátette: az RMDSZ azért szorgalmazza a különleges státusú térségek fogalmának beiktatását az alaptörvénybe, mert az hivatkozási alapot jelentene egyebek közt Székelyföld területi autonómiájának törvénybe iktatására. Ugyan­akkor elképzelhetőnek nevezte akár a Duna-delta speciális helyzetének sarkalatos törvényben való szabályozását is, hiszen az alkotmány nem szűkítené le a speciális státust az etnikai kritériumokra: történelmi vagy környezetvédelmi szempontok alapján is biztosíthatnának sajátos jogállást egy-egy térségnek. Rá­mu­tatott: az alkotmány jelenlegi formájában sem tiltja a speciális státusú térségek létrehozását, de így már az alkotmánybíróság jogértelmezé­sén múlik, hogy mi lesz a sorsa egy erre vonatkozó törvénytervezetnek.
Tegnap az ellenzéki Demokrata Li­berális Párt (DLP) bejelentette, hogy nem vesz többé részt az alkotmányszövegező bizottság munkájában, és a parlament plenáris üléseit is bojkottálja, amikor az alaptörvény módosítása szerepel a napirenden. Múlt héten a Dan Diaconescu Néppárt is visszahívta képviselőit az alkotmányozó testületből. A DLP azt kifogásolta, hogy a kétharmaddal kormányzó Szociál-Liberális Szövetség nem építette be az alkotmánytervezetbe az egykamarás parlamentre való áttérést, a 2009-es népszavazáson kifejezésre jutott népakaratnak megfelelően. A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti.

Ősszel szavaznának a felsőházban
Szeptember elejére halasztják a szavazást a felsőházban az alkotmánymódosító tervezet kapcsán – állapodtak meg a Szociál-Liberális Szövetség vezetői –, hiszen előfordulhat, hogy az alkotmánybíróság esetleg csak a jelenlegi parlamenti ülésszak lejárta után adja meg jóváhagyását. A kormányzó szövetséghez közel álló források szerint az alkotmánymódosító bizottság szerdáig véglegesíti a tervezetet, amelyet aztán a Törvényhozó Tanácsnak küldenek el, majd a dokumentumot az alkotmánybírósághoz továbbítják. A testületnek tíz nap áll rendelkezésére, hogy kifejtse álláspontját a tervezettel kapcsolatban. Amennyiben az alkotmánybírák csak a tizedik napon közlik döntésüket, szep­temberre, a következő parlamenti ülésszak elejére kellene elhalasztani a voksot a szenátusban. A kormányszövetség vezetői nem hiszik, hogy sikerülne rendkívüli ülésszakot összehívni abban az esetben, ha az alkotmánybíróság álláspontja a jelenlegi parlamenti ülésszak után több nappal születik meg.