Szükségünk van példaképekre – mondta Csutak Vilmos egykori iskola- és múzeumigazgató sepsiszentgyörgyi szobránál Keresztes László, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány titkára a mikós véndiákok szombati találkozóján. Ezzel ráirányította a figyelmünket azokra a köztünk élő példaképekre is, akik nem tettek semmi látványosat, „csupán” úgy élték hosszú életüket, ahogyan azt otthon és iskolájukban tanulták: becsülettel, szülőföldjükhöz ragaszkodva. Közülük való az a négy, kilencvenhez közeli mikós véndiák is, aki részt vett a Mikós Véndiákok Baráti Társasága szervezésében tartott találkozón.
Csorja Ferenc, Kovászna: Nagy örömmel jöttem ide, hogy a volt kollégáimmal találkozhassam. A Mikóból az éneklés szeretetét vittem magammal, ötvenhat éven keresztül foglalkoztam a kórusokkal. A kovásznai vegyes kórust vezettem harminchat esztendeig, nyugdíjba vonulásom után a református férfikórust húsz évig.
Dénes János, Sepsiillyefalva–Csíkszereda: Már Illyefalváról, szülőfalumból hoztam a múlt tiszteletét, és ezt a Székely Mikó Kollégium csak megerősítette bennem. Annyi év után öröm itt lenni egykori iskolámban.
Incze Pál, Szárazajta: Nem reméltem, hogy itt lehetek, mert húsz éve szívbeteg vagyok, de a jó Isten megsegített, hogy eljöhettem. A Mikó életre nevelt, igaz magyar emberré tett. Én a részemet kivettem mindenből, soha meg nem hátráltam, nyugodt lélekkel halok meg, mert nemzetemért, fajomért eleget tettem.
Szőts Dániel, Sepsiszentgyörgy, a Mikós Véndiákok Baráti Társaságának elnöke, a találkozó főszervezője: Amikor 1943-ban kicsengettek minket, ráírtuk a tablónkra, hogy tíz év múlva találkozunk, de nem lehetett, mert akkor még élt Sztálin, és tiltva volt. Öt év múlva megtartottuk az első találkozót, majd ötévenként találkoztunk. 1983-ban, a negyvenéves érettségi találkozón jöttünk rá, hogy kellene egy hely, ahol a világ minden tájára szétszóródott és ott elhunyt tanárainkra, volt osztálytársainkra együtt emlékezhetünk, és mindannyiuk számára elhelyezhetjük a kegyelet virágait, akkor állítottuk az első kopjafát a református vártemplom mögött, majd példánkat követték más évfolyamok is, így alakult ki a kopjafasor, amely jelenleg hetvennyolc kopját számlál.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
