Egyre többet hallunk és beszélünk arról, hogy a bűncselekmények száma rohamosan nő, elhatalmasodik és félelmetessé válik körülöttünk az erőszak. Sokszor emlegetjük, hogy „már az utcára sem lehet kimenni”, mert az ember nem érezheti magát biztonságban.
Mindeközben gondolunk-e arra, hogy az erőszakos bűncselekmények jelentős részére nem a nyílt utcán, a sötét parkokban, de nem is bűnbandák egymás közötti leszámolása során, hanem a családi otthonok falai között kerül sor? Számon tartjuk-e az erőszak áldozatai, elszenvedői között azokat, akiknek testi épségét, biztonságérzetét, életét nem az előttük ismeretlen támadó, hanem saját közeli hozzátartozójuk fenyegeti?
A családon belüli erőszak napjaink egyre súlyosbodó társadalmi problémája, melyet a rendőrség egymaga képtelen megoldani.
A családon belüli erőszak testi vagy lelki bántalmazás az elkövetővel közeli vagy bensőséges kapcsolatban álló vagy állott személy ellen. A házasságban vagy élettársi kapcsolatban már nem élő személyek közötti erőszak, valamint a családban élő gyermekek, nagyszülők vagy más rokonok sérelmére történő bántalmazás is családon belüli erőszaknak minősül. A lelki bántalmazás következményeiben vetekszik a fizikai bántalmazással. Gyakran pszichés zavarokat, depressziót, esetleg öngyilkosságot eredményez.
A családon belüli erőszak többféle módon jelenhet meg, attól függően, hogy kire irányul. Rendszeres, visszatérő folyamat, amely egyre veszélyesebb jelenséggé válik. Miután viszont a privát szférában történik, nehéz a nyomon követése.
Ezeket az összetett kérdéseket boncolgatta tegnap az a nemzetközi konferencia, melyet Budapesten szervezett a Bírónők Egyesülete.
Galajda Ágnes bíró, az egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak a világ számos országában, a legkülönbözőbb kultúrákban megfigyelhető, és sokféle választ próbálnak adni rá. Ezek megismerése, összehasonlítása sokat segíthet a probléma kezelésében. Az áldozatok számára pedig két nagyon fontos válasz adható: az önálló törvény és a megfelelő távoltartás.
Galajda Ágnes mérföldkőnek nevezte, hogy a magyar szabályozásban az új büntető törvénykönyv részeként július 1-jétől hatályba lép a kapcsolati erőszakra vonatkozó tényállás. Az új tényállás nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is kiterjed, és azt is büntetni rendeli, ha az elkövető bántalmazza, megalázza vagy a közös vagyon elvonásával súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít.
E bűncselekmény megvalósulásának feltétele az együttélés, ám a büntethetőség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy háztartásban. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól. Ilyen ügyekben az eljárás csak a sértett indítványára indulhat el, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Súlyosabb esetben a büntetés akár öt évig is terjedhet, és az eljárást hivatalból kell megindítani. (Bunmegelozes.eu, MTI)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
