A kovásznai Szász András bácsi 2008. január 10-én töltötte 102. évét. Az elmúlt hét végén születésnapja alkalmából a városi tanács RMDSZ-frakciója nevében Butyka Gyula, az RMDSZ városi szervezetének nevében pedig Simon István köszöntötte a város legidősebb emberét.
András bácsi meghatottan köszönte meg, hogy az önkormányzat magyar képviselÅ‘i idén sem feledkeztek meg róla, majd egy kupica pálinka mellett — melybÅ‘l csak a vendégek fogyasztottak — felidézte életének legemlékezetesebb epizódjait: a második világháború után fogságban töltött idÅ‘t, a kollektivizálást és azt, hogy mennyire szeretett dolgozni. Utolsó személyazonossági igazolványát 1967-ben állÃtották ki, nyugdÃjazása (1971) után is sokat dolgozott a ház körül. Három évvel ezelÅ‘tt az udvart még Å‘ kaszálta, a havat is elseperte, de az utóbbi egy-két évben az ereje megfogyatkozott. A házimunkát most másra bÃzza, azonban mindent úgy kell elvégezni, ahogy Å‘ mondja. Orvosnál nem sokat járt, és úgy véli: ha mindenki annyit betegeskedett volna, mint Å‘, akkor az orvosoknak nem lenne kenyerük. András bácsi szerint a hosszú életre nincs recept, Å‘ úgy gondolja, hogy az egészséges életmódnak, a munkának és erÅ‘s szÃvének köszönheti hosszú életét.
