Tőkés: tüntetésekre lehet szükség

Tőkés László tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a romániai közigazgatás tervezett átalakításáról szólva tragikusnak és fájdalmasnak nevezte, hogy „még mindig ott tartunk: egy vértelen genocídium ellenében lehet szükség arra, hogy kimenjünk az utcára”. Szerinte valamennyi magyar párt és szervezet egyetért Er­délyben azzal: szükség esetén tüntetéseket kell szervezni az ellen, hogy az egész erdélyi térségi, települési közigazgatási rendszert, „hagyományos történelmi és földrajzi régiónkat” mesterséges határok mentén újraszabják. Mint mondta, amennyiben megszervezik a demonstrációkat, azt ugyan­azzal a lelkülettel lehet csak megtenni, mint huszonöt évvel ezelőtt az erdélyi falurombolás ellen. Hang­súlyoz­ta: ma már nem elég pusztán védeni az erdélyi magyar falvakat, hanem ki kell tűzni célul egész Erdély autonómiáját, ezen belül pedig az erdélyi magyarság széles körű önrendelkezését. Huszonöt éve éppen ezen a napon azért tüntettek, hogy Er­dély ne váljon az enyészet mar­talékává, ezért tüntettek több mint százezren – mondta.
A budapesti Hősök terére meghirdetett, huszonöt évvel ezelőtti tüntetés egykori szervezői közül Zétényi Zsolt ügy­véd, volt országgyűlési kép­vi­selő, a Nemzeti Jogvédő Szol­gálat elnöke felidézte, a megmozdulás alkalmából me­mo­randumot írtak, követelve az erdélyi magyar nemzet önrendelkezési jogát. Nagy Lász­ló ügyvéd, a huszonöt évvel ezelőtti tüntetés főszervezője arról beszélt, hogy hatalmas feszültség övezte a kifejezetten politikai élű demonstrációt. Felidézte: a demonstrációban részt vevő összekötőjüket fizikai támadás érte, mert a hatalom meg akarta szerezni előzetesen a tüntetés jelszavait, de társuk végül megmenekült. Tudo­mása szerint a belügy utasítást adott a Nép­sza­badság főszerkesztőjének, hogy 30 ezres tömegről számolhatnak be a tüntetésről írva. Egy belügyi ezredes belső használatra közreadott adatai szerint azonban 150–200 ezer ember vett részt az eseményen. Medvigy Endre irodalomtörténész, a tüntetés szervezőbizottságának tagja hang­súlyozta: a demonstráció meg­rendezésekor a magyarság „ke­gyelmi állapotban” volt, képes volt egységesen fellépni a kisebbségi elnyomásban szenvedő nemzettársak érdekében.

Erdély-kiállítás Brüsszelben
Tőkés László európai parlamenti képviselő brüsszeli irodájának szervezésében rendhagyó erdélyi kiállítás nyílt az Európai Parlament Antall Józsefről elnevezett épületében szerdán. Az Erdély – egy európai régió című tárlaton hatvanfős erdélyi delegáció tagjaiként többek között érmelléki, széki és kalotaszegi néptáncosok, valamint a Csűrős zenekar zenészei is felléptek. A kiállítás huszonkét gazdagon illusztrált mozgóplakáton mutatja be a hagyományos történelmi tájegységeket és településeket. Tőkés László a tárlatnyitón a többségében európai képviselőkből álló közönségnek Erdély sokszínűségéről beszélt, felhívta a figyelmet a Romániában esedékes régiósítási tervek veszélyeire. Ha Erdély mesterséges határok mentén való újrafelosztását – Európa szeme láttára – megvalósítanák, ez Románia afrikanizálódásával, az erdélyi magyarságnak pedig a további diszkriminációjával volna egyenlő – mondta. A tárlatot Michael Gahler német néppárti képviselő nyitotta meg.