Hírlugas

2008. január 15., kedd, Gazdakör
Terjedő moratórium

Franciaország január 9-én hivatalosan is bejelentette: rövidesen értesíteni fogja az Európai Bizottságot arról, hogy moratóriumot vezet be a MON810-es génmódosított kukorica importjára.

Párizs egy hazai szakértők által készített jelentésre hivatkozva készül a hibrid kukorica importjának tilalmára, amely valósnak nevezte a veszélyt, hogy a génmódosított vetőmagvak megfertőzhetik a hagyományosakat. Párizs a moratórium bevezetésével csatlakozna Ausztriához és Magyarországhoz, ahhoz a két tagállamhoz, amely környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokra hivatkozva nem hajlandó megnyitni piacát a Monsanto amerikai élelmiszer-ipari nagyvállalat által előállított, MON810-es fantázianevet viselő hibrid kukorica termesztésbe való bevonása előtt. A védzáradék — amelynek átmeneti alkalmazására bizonyított egészségügyi és környezetvédelmi kockázatok esetén lehetőséget ad az uniós szabályozás — Magyarországon csak a hibrid kukoricák termesztésbe való bevonására, nem pedig emberi élelmiszer-összetevőként és állati takarmányként való használatára vonatkozik.

Hiány lehet kakaóból

Néhány éven belül szűkössé válhat a világ kakaókínálata abban az esetben, ha a jelenlegi ütemben növekszik a csokoládékészítmények iránt a kereslet, s Kínában a vártnál jobban nő az igény. A világ legnagyobb kakaópor- és csokoládégyártó csoportjának, a Barry Callebaut cégnek a vezetője szerint a kakaó felhasználása évente három százalékkal bővül, jelenleg azonban még elegendő a nyersanyag a főként Kelet-Európában és Ázsiában növekvő igények fedezésére. De arra gondolni kell, hogy az esetleg fellépő hiányt nem lehet egyik napról a másikra pótolni: három-négy évbe is beletelik, amíg egy új kakaóültetvény termőre fordul. A svájci vállalat becslése szerint a csokoládépiac évi két-három százalékkal bővülhet, míg Kínában a növekedést kilenc százalék körül várják. A cég 2006/2007-ben húsz százalékkal növelte eladásait az ázsiai—csendes-óceáni térségben.

Káros mezőgazdaság

A globális mezőgazdaság az éghajlatra káros üvegházhatású gázok egyik legnagyobb kibocsátója — állítja a Greenpeace egy új tanulmánya. Elsősorban a földek túltrágyázása, de az egyre inkább tért hódító erdőirtás, a talajok csökkenő humusztartalma, valamint az intenzív haszonállat-hizlalás is felelős a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid (más néven kéjgáz) és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásáért. Becslések szerint az összes ember által kibocsátott üvegházhatású gáz 17—32 százaléka írható a mezőgazdaság számlájára. ,,A rossz hír az, hogy az ipari mezőgazdaság az éghajlatváltozás egyik fő okozója, és hogy az okozott környezeti károk már a vörös tartományban vannak. A jó hír az, hogy ha azonnali intézkedések történnek, a mezőgazdaság még hozzá is járulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez" — idézte Jurrien Westerhofot, a Greenpeace éghajlatszakértőjét a bécsi Der Standard napilap. Ez az első tanulmány, amely részletes képet ad a mezőgazdaság éghajlatra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásairól. Ezenkívül a tanulmány egyszerűen megvalósítható megoldásokat is tartalmaz arra, hogy a jelenlegi folyamatot miképp lehetne megfordítani, illetve ellene hatni.

Kevesebb termés

Az elmúlt évben 2,8 millió hektáron 9,6 millió tonna gabona termett Magyarországon: a terület 5 százalékkal, a termés 41 százalékkal volt kisebb, mint 2006-ban — közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2006-hoz képest búzából közel 9 százalékkal, kukoricából több mint 50 százalékkal került kevesebb a magtárakba. A termésmennyiség a cukorrépa esetében mintegy 32, a burgonya esetében 5 százalékkal csökkent, repcéből viszont több mint 46 százalékkal nőtt. Tavaly a gyümölcstermést megtizedelték a fagyok, a szokásos mintegy 800 000 tonna helyett 50 százalékkal kevesebbet, 400 000 tonnát szedhettek le. A kisebb termés ugyanakkor az árakat felhajtotta, a gabonaárak a duplájukra emelkedtek az előző évhez képest. Burgonyából az előző évinél 13 százalékkal nagyobb szántóföldi területről, 12,7 százalékkal alacsonyabb termésátlag mellett összesen 536 000 tonnát takarítottak be. A lucernaszéna betakarított területe 11 százalékkal 130 000 hektárra csökkent, a hozam 12,2 százalékkal volt kisebb a tavalyinál, összesen 562 000 tonnát termeltek belőle.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 637
szavazógép
2008-01-15: Gazdakör - Incze Péter:

Újabb feltétel a támogatások útjában (Egyesületi élet)

Bonyolódik a tenyészanyag-támogatás megszerzése. Amint már írtunk róla, a megyei egyesületnek a múlt év utolsó napjaiban sikerült beszereznie az engedélyt a fővárosi országos nemesítési ügynökségtől a fagyasztott tenyészanyag megvásárlására, szétosztására és a megyeszintű adatbázis vezetésére.
2008-01-15: Nemzet-nemzetiség - Bíró Zoltán:

Székelyföld? Fejlesztés? (Álláspontok)

Csutak István szemmel láthatóan nem nagyon szereti a székeket (lásd: Székek földje — Székelyföld? Hargita Népe, 2008. január 8.), különösen ha azok a Székelyföldön vannak, s nem négylábú alkalmatosságok, hanem a bensőséges és kisléptékű táj szerveződési formái.