A szövetség azt kívánja elérni, hogy a munkáltatók által egy évben legtöbb hat minimálbérig adható üdülési csekkek ismét adó- és járulékmentesek legyenek.
Az üdülési utalványok rendszerét a 2009/8-as sürgősségi kormányrendelettel vezették be Romániában, ám alig másfél-két évvel később, a pénzügyi törvénykönyv módosítá­sával adó- és járulékmentességüket eltörölték. Így két év alatt csupán nyolcmillió lejes forgalmat bonyolítottak le, a fogadó szolgáltatók köre is meglehetősen szűk maradt.
Most a szervezet azt kívánja elérni, hogy módosuljon a jogszabály – erre konkrét javaslatot is küldtek a szaktárcának –, hiszen a kedvezmények legalább négy szempontból jótékony hatással lennének: gazdaságélénkítő szerepük egyértelmű, csökkentenék a turizmusban mintegy 40 százalékra tehető feketegazdaságot, ugyanakkor lefaragnák a gyógy­szerekre, illetve a betegszabadságokra szánt költségeket.
Érveik sokrétűek, elsősorban a belföldi turizmus élénkítése a cél a feketegazdaság visszaszorítása révén, de a forgalomnövekedés által is. Ugyanakkor a környező or­szágok turisztikai szolgáltatásaival szembeni versenyeben is segítene a rendszer, hiszen azok nem csupán erős állami promóciót, hanem az üdülési csekkek rendszerét is élvezhetik. De az egészségturizmusban és más kiegészítő szolgáltatások élénkítése terén is – a magyarországi példából tanulva – jelentős sikereket lehetne elérni. Herman Rosner szerint –aki a lobbitevékenység felelőseként közel tíz évvel ezelőtt vetette fel a rendszer bevezetését – az ebédjegyekkel szemben, amelyekkel akár külföldi árut is lehet vásárolni, az üdülési csekkek kizárólag a belső fogyasztást ösztönzik.
A másik fontos javaslat, hogy az állami cégek, illetve közhivatalok alkalmazottjainak nyújtható vakációs prémiumokat (ezt a juttatást a válság kezdetén megvonták az alkal­mazottaktól) kizárólag üdülési csekk formájában adják vissza, így valójában az állam önmagának spórolná meg az adót, és hozzájárulna egy rendkívül fontos gazdasági ágazat fejlődéséhez.