Az ösvény elején
Olyanok is elindulnak Zalánpatak irányába, akik csak a lapunkból olvastak róla. Ki Erdővidék, ki pedig Málnásürdő irányából közelíti meg, és majdnem naponta érkezik oda látogató. A faluban nincs utazási iroda, de a helybeliek a legnagyobb előzékenységgel tájékoztatnak a Nyíres-patak völgyében festői környezetben fekvő településről. Ennek keleti szélén könnyen rátalálni a Károly herceg számára ötletesen átalakított rusztikus épületre. Nincs elzárva a látogatók elől, az alkalmazott személyzet szívesen elkalauzol bárkit.
A legtöbb látogató a vidéket, az érintetlen tájat akarja látni, azt, amiért olyan messziről érdemes ide utaznia az angol trónörökösnek. Jártak már Zalánpatakon olyan messziről érkezett turisták is, akik az ottani üveghutát akarták volna látni. Bi­zo­nyára a régi irodalomból olvastak arról, hogy a sepsikőröspataki Kálnoky gróf építette hajdanában. Késői leszármazottja, gróf Kálnoky Tibor ugyancsak otthon érzi magát Zalánpatakon, az ő gondjaira bízták a vendégházak átalakítását-korszerűsítését, ám a huta már rég a múlté, évszázadánál is több, hogy megölte a konkurencia. Az itt készített üvegtermékek darabjait azonban látni lehet még Karácsony Zoltán gyűjteményében, egy leendő helybeli üvegipari állandó kiállítás értékes darabjaiként (köztük üvegklarinét és hegedű is akad!).
Málnás község polgármestere, Kasléder József – akinek egyébként Zalánpatak a szülőfaluja – elmondta: a Málnásfürdő–zalánpataki úton nemrég népes angol turistacsoporttal találkozott, amely Zalánpatak felé tartott. A herceg bennvalójában ugyanis szálláslehetőség is van (nemcsak külföldi, hanem belföldi turisták számára is). Károly herceg zalánpataki látogatásai felől érdeklődve elmondta, legutóbb szóba került a település élete, az ottaniak életkörülményei.
– A hercegnek szándékában áll szociális jellegű juttatással támogatni nemcsak a falut, hanem magát a községet is, ugyanis Málnáson nincs fogorvosi szolgálat, így mi egy ilyen rendelő felszerelését tartottuk a legfontosabbnak. Málnásfürdő lenne a legalkalmasabb helyszín – mondtam, hisz könnyebben megközelíthető Málnásról is és Zalánpatakról is. Ekkor vetődött fel a mozgó fogorvosi rendelő létjogosultságának gondolata, ami még előnyösebb megoldásnak mutatkozott. Mi, természetesen, nagy örömmel fogadtuk az ötletet, és meggyőződésem, hogy Károly herceg szándékát kivitelezi. A beszélgetés alkalmával  Zalánpatak tájképi arculatának megőrzéséről is szó esett. Pontosabban az merült fel, hogy érdemes volna megóvni-megtartani a falusi arculatot, hiszen éppen ez lenne a település tájképi értékeinek egyik fontos része. Számunkra ez nagy kihívás lesz, mert az igények-elképzelések itt is változnak, az emberek szeretik az újat, a szépet, s lehet, hogy lesz olyan fészekrakó, aki házát vagy felújított épületét nem hagyományos hófehérre vagy székelykékre szeretné meszelni, hanem az egyre elharapózó, de a székely falvak küllemétől idegen, nem oda illő színnel. Ebben az esetben párbeszédre van szükség. Ed­dig még nem alakult ki olyan viszony Ká­roly herceg, a vendégfogadó gróf Kál­noky család és a faluközösség között, de talán az önkormányzattal sem, hogy az ilyen jellegű kérdéseket érdemben meg lehetett volna tárgyalni, de ami késik, nem múlik. Arról is szó esett, hogy néhány rátermett fogékony zalánpataki fiatalt tapasztalatcserére vinnének, hogy láthassák, megtapasztalhassák, miképpen lehet teljesen természetes és hagyományos építkezési anyagokból szépet, jót, talán még olcsóbbat, egészségesebbet és környezetbe illőt teremteni. Ilyen céllal szeretnének, szeretnénk találkozót, egyfajta konferenciát szervezni a helybeli fiatalokkal. Így tudatosítanák, miért fontos megőrizni-alakítani olyan módon a faluképet, hogy idővel megérdemelje Zalánpatak is a turisztikai falunak kijáró címet. Ezt a módszert pedig rendszeresíteni szeretnénk. Nem lehetetlen gondolatok ezek, hiszen ebben az országban létezik több olyan turisztikai falu, amely kivívta magának az elismerést. Károly herceg arra biztatott, hogy kezdjünk bele hagyományos termékek készítésébe, az erdő-mező áldásainak hasznosításába, létesítsünk vendégházat a faluban is. Tudja és látja a herceg, gyenge a falu gazdasági ereje, de meg kell győzni a fiatalokat, hogy ésszel, leleményességgel és sok munkával ez a hely el tudja tartani lakóit, és ebben rejlik a megmaradás és megélhetés forrása. Most is van vagy négy olyan fiatal Za­lánpatakon, aki idénymunkára Né­met­országba jár, s bizonyára ráéreznek az ilyen dolgok fontosságára. Bízom abban, hogy közösen célratörő kezdeményezések fognak születni. Nemcsak nekem kell hinnem a tervekben-elképzelésekben, hanem elsősorban az ott élőknek. Milyen volna például a zalánpataki állattartó családok számára, ha meg tudnánk valósítani azt, hogy a tejet ott helyben lehessen feldolgozni és  kifizetődő módon értékesíteni?!
A polgármester nem bocsátkozott részletekbe a turisztikai falu számtalan ismérvéről, de ezek közé tartozik a település megközelítésének lehetősége, a megfelelő infrastruktúra, Zalánpatak esetében pedig az ásványvíz- és gyógyvízforrások rendezése-hasznosítása és sokféle felhasználási lehetősége. A jó levegő, a csend és a leendő bio-termékek a település egyre nagyobb vonzóerőivé válhatnak. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a helynek, a tágabb környéknek – beleértve a környező történelmi településeket, Málnásfürdőt és a köz­ségközpontot is –, vannak általános érdeklődésre számot tartó idegenforgalmi értékei-érdekességei.

Hagyományos termékekkel kínálják a vendégeket
– Tudtommal egy szerencsés alkalom és fordulat révén pénzesnek mutatkozó szak­mát tanultál Veszprémben, s a külföldi gyakorlatról nem egy jól menő magyarországi cégnél néztél állás után, hanem hazajöttél Zalánpatakra. Miért? – tettük fel a kérdést ifjabb Kasléder Józsefnek, aki az érettségi után veszprémi élelmiszer- és vendéglátó­ipari technikumot végzett. Kapcsolatba ke­rült Károly herceg ismeretségi körével, s abban a szerencsés helyzetben leledzik, hogy a világhálón tartja is a kapcsolatot a hercegi családdal, folyamatosan leveleznek.
– Választanom kellett: vagy ott maradok, vagy hazajövök, és megpróbálok megélni itt­hon, lemondok az eurós fizetésről, amit itthon nem tudok megkeresni, megkeresem itt azt, amiből szerényebben, de biztosan életet tudok kezdeni. Biztos, hogy közhelynek tűnik, de a honvágy hozott vissza.
A fiatalember meglepetést szerzett ne­künk, és egyben bizonyított is, amikor elé­bünk tett egy üveg bodzaszörpöt. Illata, íze ismeretes volt számunkra. Mint mondta, szer­felett keresik az ilyent mifelénk azok a turisták, akik menekülnek a színes üzleti üdítők világától. A természetes fonatba göngyölt üveget zalánpataki címkével látták el. „Rajta lesz kicsiben hamarosan a zalánpataki címer is, amit magam terveztem – mondta. Úgy érzem, a család meg tud birkózni az erdei gyümölcsök feldolgozásával. Az első lépéseket megtettük. Ha elvirágzott a bodza, jön majd a kék, bogyós, ernyős termése, abból fogunk bodzalekvárt készíteni. Min­den­nek nekifogunk, folyamatosan, egy­elő­re nagy­apám házában, ahogyan beérnek a gyü­mölcsök. Mindenben a hagyományos jelleg megőrzésére törekszünk, úgy készítjük, aho­gyan nagyanyáink tették. S mert teheneink is vannak, egy hargitai ismerősömtől megtanultam, miként kell készíteni a félkemény érlelt sajtot. Azzal kínáltuk meg a herceget is. Most már megy, csak az a baj, hogy ahhoz meg­felelő szellős-tágas kamara is kell. Sza­badra engedtem a fantáziámat, és elgondoltam, hogy azokat a sajtokat ízesíteni is lehet, pél­dául medvegombával (ízletes vargá­nyá­val), sáfránnyal és egyéb természetes íze­sí­tővel. Sok munka van vele, de attól nem félek. Az ilyen sajtnak három-négy hónap a be­érési ide­je, s csak azután lehet fogyasztani. Majd bemutatjuk ősszel a málnásfürdői va­dász­na­pokon, mert elterveztük, hogy ott állít­juk fel a Málnási ifjak sátrát” – zárta tervei-elgondolásai ismertetését ifjabb Kasléder Jó­zsef, s arra gondoltunk, bárcsak ragadós lenne ez a fajta gondolkodásmód nemcsak Zalán­pata­kon, hanem a környéken is. Senki nem fog­ja ipari mennyiségben leszedni a környékbeli erdőkből a friss rókagombát, sem a hó­har­ma­tok idején megérett kökényt, hogy különleges kökénypálinkát főzzön belőle. Addig ké­ső, amíg valaki belekezd a teremtő munkába.