KÁNYÁDI N. MIHÁLY, Szentivánlaborfalva. Gyáva népnek nincs hazája, így tartja a közmondás, és ez valóban így igaz. Sajnálom, de úgy vélem, hogy az elmúlt száz esztendőben összességében gyáva módra viselkedett az erdélyi magyarság (bár voltak és vannak olyanok, akik szabadságukat vagy életüket áldozták e hazáért).
Azt hittük, az alázatos viselkedés elegendő ahhoz, hogy Trianon után otthon érezhessük magunkat Romániában, hazánknak tudhassuk Erdélyt. Lám, ehhez az ideálhoz száz év nem volt elég, sőt, hovatovább egyre szorul a hurok. Amikor Erdélyt – a benne lakó több mint kétmillió magyarral – Romániához „vakolták” (I. C. Brătianu kifejezése), a sok-sok ígérgetés között az is szerepelt, hogy az új román állam teljes egyenlőséget biztosít összes polgárának, a kisebbségeknek önállóságot a közigazgatásban, oktatásban, egyházaiban, nyelvhasználatát nem korlátozza. S lám, mindez ma is hiányzik, sőt, napjainkban talán még fokozottabb mértékben folyik az erdélyi magyarság megfélemlítése és jogainak csorbítása. A székely zászlót, a magyar feliratokat, jelképeket levetetnék, nem lehet magyar nevű utca Nagyváradon, iskola Marosvásárhelyen, temetőnk Kolozsváron. Elöljáróinkat perbe fogják, elkobzott egyházi, közösségi javainkat nem szolgáltatják vissza, és most már Székelyföldet is feldarabolnák. Ezt nem engedhetjük, ezért úgy vélem, a magyar pártoknak, szövetségeknek, civil szervezeteknek az RMDSZ szárnyai alatt azonnal össze kell fogniuk (a kellene nem elég), és erőteljes fellépéssel fel kell rázniuk a közvéleményt. Ebben a kérdésben a magyarságnak egy húron kell pendülnie! Tudjuk, hogy a román nacionalisták félnek a valóságtól és a történelmi igazságtól, de ezek előbb-utóbb napfényre kerülnek. Ha viszont továbbra is gyáváskodunk, nem lesz hazánk.
FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Magasan lobogjanak a székely zászlók, hogy lássák őket Brüsszelben is! Miért félnek a románok a magyar, székely, szász jelképektől? Amikor Erdélyt Romániához fércelték, tudták, ki lakik benne, a mai zászlóháború csak az államalkotó népek rosszindulatú zaklatása a később betelepedettek részéről. A magyarországi románok bezzeg szabadon használhatják szimbólumaikat! Mondhat akárki akármit, Romániában akkor lesz demokrácia, amikor ez a csökönyös tudatlanság legalább a vezetői szintről eltűnik.
PAP GÉZA, Gidófalva. A múlt hétvégén lezajlott 11. falunapokat immár 10. alkalommal szervezte Berde József polgármester úr. A színvonalas programok két napig szórakoztatták a közönséget, a tudósításból azonban kimaradt a lovas programok egyike, pedig az egyes és kettes fogatok versenye vonzotta a legtöbb nézőt. Az egyes fogatok közül Pap József Attila lett az első, a sepsikőröspataki Komán Csaba a második, Berde Róbert a harmadik. A kettes fogatoknál Fazakas János első, Berde Róbert a második, Jancsó Ernő a harmadik helyen végzett. A lovas programok levezetője, Bartha Róbert ezúttal is bizonyította szakmai hozzáértését és igazságosságát, de elismerés illeti azt a tizenkét asszonyt is, aki két napon keresztül sütötte a kürtőskalácsot az ünnepség résztvevőinek.
