A szuverenitást sérti a Tavares-jelentés
Eva Maria Barki Bécsben élő jogász szerint az állami szuverenitást sérti a Tavares-jelentés. A jogász erről közleményében írt, amelyben az osztrák alkotmánnyal hasonlította össze a magyart.
Eva Maria Barki a jelentés körül a magyar sajtóban zajló vitához hozzászólva rámutatott, hogy az osztrák alaptörvény a magyarral ellentétben nem tartalmazza az emberi jogok katalógusszerű felsorolását. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és az Európai Tanács a múlt héten elfogadott jelentéssel túllépi hatáskörét, megsérti saját szerződéseit és egyben az ENSZ Alapokmányában a népek önrendelkezéséről és az államok szuverén egyenlőségéről lefektetett elveket. „Minden állam alkotmánya belügy. Kifogás egy alkotmány ellen csak abban az esetben lenne igazolt, ha a demokrácia alapvető normáit sértik meg” – fogalmazott. Úgy vélekedett, a Tavares-jelentés politikai célja „az államok szuverenitásának és a népek önrendelkezésének felszámolása”.
Vihart kavart a nizzai polgármester
Óriási tiltakozást váltott ki Franciaországban Christian Estrosinak, Nizza polgármesterének, korábbi ipari miniszternek egyik nyilatkozata, amelyben bűnözőknek nevezte a dél-franciaországi városba a múlt héten érkezett roma közösséget, és tanácsokat adott a megregulázásukra. Manuel Valls belügyminiszter elítélte a csúsztatást és a megbélyegzést. Valls szerint a nizzai polgármester szavai arra az elavult politizálásra emlékeztetnek, amely a múltban annyi gondot okozott Franciaországnak a csúsztatások és a megbélyegzés miatt. A belügyminiszter Nicolas Sarkozy előző konzervatív államfő egyik 2010-es beszédére utalt, amelyben párhuzamot vont a bevándorlás és a bűnözés között, a romákat pedig bajkeverőknek nevezte. * Franciaországban törvény kötelezi az ötezer főnél nagyobb településeket arra, hogy a 400 ezer főből álló, lakókocsikban élő, nomád életmódot folytató francia nyelvű roma közösség számára jelöljenek ki a városok határában vízzel ellátott területet. Miután a déli megyékben egyszerűen nincsenek ilyen befogadó területek, a lakókocsis romák gyakran önkényesen telepednek le egy-egy üres területen, és a jelenlétük a környező településeken incidensekhez vezet. Rajtuk kívül mintegy 12–15 ezer, Romániából és Bulgáriából érkezett, nem nomád életmódot folytató roma is tartózkodik Franciaországban, akiknek illegális átmeneti telepeit a rendőrség rendszeresen felszámolja.
Csatáry-ügy: folytatódik a büntetőeljárás
Az ügyészség fellebbezett, így még nem jogerős a háborús bűntettel vádolt Csatáry László elleni büntetőeljárás felfüggesztése – közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője annak kapcsán, hogy a törvényszék tegnap felfüggesztette a volt kassai gettóparancsnok elleni büntetőeljárást. Ha a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében nem emelkedik jogerőre a döntés, az eljárás folytatódik. Ha jogerőre emelkedik, megváltozik az eljárási procedúra – tette hozzá Póta Péter. Mint mondta, az ügyészség Csatáry Lászlóval szemben háborús bűntett miatt emelt vádat. A nyomozati iratok részét képezi egy olyan szlovák jogerős bírósági ítélet, amelyben szintén megállapították Csatáry László büntetőjogi felelősségét, ezért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A bíróság megállapította, hogy az ügyészég által benyújtott vádirati tényállás és a szlovák bíróság által megállapított ítéleti tényállás több ponton összevág. „Két elítéltetés ugyanazért a bűncselekményért nem lehetséges” – fogalmazott Póta Péter, kiemelve: „senkit ugyanazért a bűncselekményért újból felelősségre vonni nem lehet, ha már őt egyszer jogerősen elítélték”. A 98 éves Csatáry Lászlót tavaly júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, házi őrizetbe helyezték, majd ezt lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették.
Bocsánatot kért az anglikán egyház
A canterburyi és a yorki érsek bocsánatot kért az anglikán egyház nevében, amiért az nem tett meg mindent, hogy megvédje a gyermekeket a fizikai és a szexuális bántalmazástól. Az anglikán egyház szinódusa vasárnap tárgyalta a gyermekek védelméről szóló jelentést, a két érsek abban kért bocsánatot. A jelentés előszavában az anglikán egyház két legfőbb méltósága sajnálatát fejezte ki azért, hogy „az anglikán egyház elmulasztotta megvédeni a gyermekeket, a fiatalokat és a felnőtteket a papság és mások által elkövetett fizikai és szexuális visszaélésektől, és azért, hogy nem figyelt kellőképpen a visszaélések áldozataira”.