Múlt szerdai összeállításunkban a városi szakirodák adatai alapján azt igyekeztünk körüljárni, miként alakult Háromszék városaiban az építkezési (elsősorban a magánlakás-építési) kedv az elmúlt néhány évben. Ma a községekben nézünk szét, pontosabban azokban a közigazgatási egységekben, amelyek számára a megyei tanács bocsátja ki az engedélyeket. Bíró Donát megyei főépítésztől azt is megtudtuk, hogy változott az övezeti területrendezési tervek kiadásának jogszabályi háttere.
A megyei tanács azoknak a községeknek az esetében bocsát ki építkezési engedélyt, ahol nincs urbanisztikai felelős, vagy ha az engedély kibocsátása meghaladja az illető egység jogosultságát: például több közigazgatási egység területét is érinti az építkezés. A megyeháza illetékessége nem terjed ki az országút menti területekre, oda csak urbanisztikai bizonylatot bocsát ki, az engedélyezés az országút-felügyelet hatás-körébe tartozik. Ezenkívül a katonai és belügyminisztériumi építkezésekre sem a megyeháza állítja ki a szükséges engedélyeket, azokat teljes mértékben a szakminisztériumok intézik, jó esetben az illetékes önkormányzat tudomására hozzák, mi épül közigazgatási területükön – mondotta érdeklődésünkre Bíró Donát megyei főépítész.
Kovászna megye 45 közigazgatási egységéből 18-ban dolgozik urbanisztikai felelős, az öt városon kívül a következő községekben: Csernáton, Dobolló, Előpatak, Gelence, Kézdiszentlélek, Kökös, Lemhény, Nagypatak, Sepsikőröspatak, Szentkatolna, Szitabodza, Torja és Zágon. A további 27 területére a megyeháza az illetékes. Ezek esetében az építkezési engedélyek kibocsátása az utóbbi években így alakult: 2008-ban 340 engedélyt állítottak ki, ez úgymond az utolsó békeév volt – jegyezte meg Bíró Donát. Azután csökkenés következett. 2009-ben 298, 2010-ben 265, 2011-ben 266, 2012-ben 211 és idén az év első felében 114 építkezési engedélyt bocsátottak ki. Tehát 2008 után visszaesés tapasztalható, 2010-ben és 2011-ben szinten maradt, ugyanúgy a tavalyi és az idei dokumentumok száma is nagyjából megegyező. A csökkenést egyértelműen gazdasági okokra vezeti vissza a főépítész. Hozzátette, rengeteg az elkezdett építkezés, olyan is volt, hogy kiváltották az engedélyt, de semmit nem mozdítottak. Más esetben pályázatokhoz szükséges az engedély, de ha nem nyerő a pályázat, nem történik építkezés.
Ezen túlmenően az övezeti területrendezési terveket a megyei tanács szintjén tárgyalják, ilyen szempontból rálátásuk van az egész megyére. 2008-ban 102, 2009-ben 82, 2010-ben 65, 2011-ben 302, 2012-ben 40, ebben az évben idáig 19 tervet hagytak jóvá. Ebben az esetben az engedélyek kiváltásának esztendeje nem annyira mérvadó, mert egy területrendezési terv akkor tekinthető megvalósultnak, ha a műszaki tervet a község önkormányzata elfogadja. Így sok esetben időben eltolódás tapasztalható. Arra, hogy minek tudható be a 2011-es jelentős növekedés a rendezési tervek számát illetően, nincs magyarázata a főépítésznek. Viszont az azt követő visszaesésre igen: változott a jogszabály. A módosított területrendezési törvényben megszabták azt az alsó határt, amire területrendezési tervet lehet készíttetni. Magánház esetében egy hektár, ipari létesítménynél fél hektár a küszöbérték, amelyre lakott területen kívül területrendezési tervet lehet készíteni. Egy ilyen tervvel megváltoztatják egy terület besorolását, mezőgazdasági területből belterületté nyilvánítják a falu határán kívüli parcellát. Családi ház, panzió, farm esetében minimum egyhektáros területtel kell rendelkezni. Amennyiben egy család nem rendelkezik a kért területtel, többen szövetkezhetnek, és közösen készíttethetnek tervet. Székelyföldön és ezen belül Háromszéken nem szeretik az emberek a társulási formát – mondotta a főépítész. Sokan érdeklődtek, mi lehet a megoldás, de a társulás hallatán mind elálltak szándékuktól.
Bíró Donát elmondta, ennél is jobban visszafogja majd az építkezéseket az az új jogszabály, amely a legelők és kaszálók besorolását rendezi. Ezeket a területeket ezentúl nem lehet kivenni a mezőgazdasági forgalomból, nem lehet átminősíteni, csak nagyon szigorú feltételek között: bizonyítani kell, hogy másutt ugyanakkora területet legelővé alakítottak át, vagy azt, hogy a legelő minősége leromlott. A főépítész szerint valami tévedés történhetett. Egyrészt azért, mert a szántó az értékesebb terület, s a jogszabály értelmében szántót ezentúl is át lehet minősíteni. Második esetben a legelő csak úgy romolhat le, ha mozgó homok lesz, vagy sziklák nőnek ki ott. Ilyesmit nem látott. És kiskapu sem található a törvényben. Az alkalmazási útmutató még nem jelent meg, talán az ad némi eligazítást.
