Múlt szerdai összeállításunkban a városi szakirodák adatai alapján azt igyekeztünk körüljárni, miként alakult Háromszék városaiban az építkezési (elsősorban a magánlakás-építési) kedv az elmúlt néhány évben. Ma a községekben nézünk szét, pontosabban azokban a közigazgatási egységekben, amelyek számára a megyei tanács bocsátja ki az engedélyeket. Bíró Donát megyei főépítésztől azt is megtudtuk, hogy változott az övezeti területrendezési tervek kiadásának jogszabályi háttere.
A megyei tanács azoknak a községeknek az esetében bocsát ki építkezési engedélyt, ahol nincs urbanisztikai felelős, vagy ha az engedély kibocsátása meghaladja az illető egység jogosultságát: például több közigazgatási egység területét is érinti az építkezés. A megyeháza illetékessége nem terjed ki az országút menti területekre, oda csak urbanisztikai bizonylatot bocsát ki, az engedélyezés az országút-felügyelet hatás-körébe tartozik. Ezenkívül a katonai és belügyminisztériumi építkezésekre sem a megyeháza állítja ki a szükséges engedélyeket, azokat teljes mértékben a szakminisztériumok intézik, jó esetben az illetékes önkormányzat tudomására hozzák, mi épül közigazgatási területükön – mondotta érdeklődésünkre Bíró Donát megyei főépítész.
Kovászna megye 45 közigazgatási egységéből 18-ban dolgozik urbanisztikai felelős, az öt városon kívül a következő községekben: Csernáton, Dobolló, Előpatak, Gelence, Kézdiszentlélek, Kökös, Lemhény, Nagypatak, Sepsikőröspatak, Szentkatolna, Szitabodza, Torja és Zágon. A további 27 területére a megyeháza az illetékes. Ezek esetében az építkezési engedélyek kibocsátása az utóbbi években így alakult: 2008-ban 340 engedélyt állítottak ki, ez úgymond az utolsó békeév volt – jegyezte meg Bíró Donát. Azután csökkenés következett. 2009-ben 298, 2010-ben 265, 2011-ben 266, 2012-ben 211 és idén az év első felében 114 építkezési engedélyt bocsátottak ki. Tehát 2008 után visszaesés tapasztalható, 2010-ben és 2011-ben szinten maradt, ugyanúgy a tavalyi és az idei dokumentumok száma is nagyjából megegyező. A csökkenést egyértelműen gazdasági okokra vezeti vissza a főépítész. Hozzátette, rengeteg az elkezdett építkezés, olyan is volt, hogy kiváltották az engedélyt, de semmit nem mozdítottak. Más esetben pályázatokhoz szükséges az engedély, de ha nem nyerő a pályázat, nem történik építkezés.
Ezen túlmenően az övezeti területrendezési terveket a megyei tanács szintjén tárgyalják, ilyen szempontból rálátásuk van az egész megyére. 2008-ban 102, 2009-ben 82, 2010-ben 65, 2011-ben 302, 2012-ben 40, ebben az évben idáig 19 tervet hagytak jóvá. Ebben az esetben az engedélyek kiváltásának esztendeje nem annyira mérvadó, mert egy területrendezési terv akkor tekinthető megvalósultnak, ha a műszaki tervet a község önkormányzata elfogadja. Így sok esetben időben eltolódás tapasztalható. Arra, hogy minek tudható be a 2011-es jelentős növekedés a rendezési tervek számát illetően, nincs magyarázata a főépítésznek. Viszont az azt követő visszaesésre igen: változott a jogszabály. A módosított területrendezési törvényben megszabták azt az alsó határt, amire területrendezési tervet lehet készíttetni. Magánház esetében egy hektár, ipari létesítménynél fél hektár a küszöbérték, amelyre lakott területen kívül területrendezési tervet lehet készíteni. Egy ilyen tervvel megváltoztatják egy terület besorolását, mezőgazdasági területből belterületté nyilvánítják a falu határán kívüli parcellát. Családi ház, panzió, farm esetében minimum egyhektáros területtel kell rendelkezni. Amennyiben egy család nem rendelkezik a kért területtel, többen szövetkezhetnek, és közösen készíttethetnek tervet. Székelyföldön és ezen belül Háromszéken nem szeretik az emberek a társulási formát – mondotta a főépítész. Sokan érdeklődtek, mi lehet a megoldás, de a társulás hallatán mind elálltak szándékuktól.
Bíró Donát elmondta, ennél is jobban visszafogja majd az építkezéseket az az új jogszabály, amely a legelők és kaszálók besorolását rendezi. Ezeket a területeket ezentúl nem lehet kivenni a mezőgazdasági forgalomból, nem lehet átminősíteni, csak nagyon szigorú feltételek között: bizonyítani kell, hogy másutt ugyanakkora területet legelővé alakítottak át, vagy azt, hogy a legelő minősége leromlott. A főépítész szerint valami tévedés történhetett. Egyrészt azért, mert a szántó az értékesebb terület, s a jogszabály értelmében szántót ezentúl is át lehet minősíteni. Második esetben a legelő csak úgy romolhat le, ha mozgó homok lesz, vagy sziklák nőnek ki ott. Ilyesmit nem látott. És kiskapu sem található a törvényben. Az alkalmazási útmutató még nem jelent meg, talán az ad némi eligazítást.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.