A tanulmányban tizenegyezer hétéves gyermek értelmi képességeit vizsgálták, szüleiket pedig kikérdezték a hároméves, ötéves és hétéves kori altatási szokásaikról.
Rosszabbul teljesítették a matematika- és az olvasási, valamint a térlátási feladatlapot azok, akik nem feküdtek le aludni rendszeresen ugyanabban az időben, vagy 21 óránál később kerültek ágyba.
Az esti rutin hiánya a hároméveseknél fordult elő leggyakrabban: minden ötödik rendszertelen időben feküdt le. Hétéves korukra a gyerekek több mint fele rendszeresen ugyanabban az időben, 19.30 és 20.30 óra között ment aludni.
„Lehetséges, hogy a rend­szertelen lefekvés a kaotikus családi állapotokat tükrözi, és talán ez többet árt az értelmi képességeknek, mint a kevés alvás. Ezt is igyekeztünk figyelembe venni” – magyarázta Aman­da Sacker, a University College of London kutatója, a felmérés vezetője.
A későn vagy rendszertelen időben elalvó gyerekek jöttek a leginkább hátrányos helyzetű családokból, nekik ritkábban meséltek esténként, ők ehelyett általában – gyakran a saját szobájukban – nézték a televíziót. A társadalmi tényezők kiszűrése után is megmaradt azonban az összefüggés a rendszertelen alvásidő és a gyengébb szellemi teljesítmény között.
„Az eredmények azt sugallják, hogy a rendszeresség fontos a gyermek éle­tében. A lefekvés pontos idejét legjobb kisgyermekkorban rögzíteni, ám sosem késő” – fogalmazta meg a kutatás üzenetét Sacker.
A szakemberek arra nem találtak bizonyítékot, hogy a 19.30 óra előtti altatás javítaná a szellemi teljesítményt.
„Első pillantásra úgy tűnhet, ha kevesebbet alszik a gyerek, kevésbé lesz okos, azonban az agyfejlődés társadalmi és biológiai tényezői ennél sokkal bonyolultabb módon hatnak egymásra. Véleményem szerint az iskolásoknak a jó teljesítmény érdekében jól kell éjjel aludniuk” – hangoztatta Robert Scott-Jupp, a brit Ki­rályi Gyermek­gyógyá­szati és -egészségügyi Kollé­gium munkatársa. (MTI)