Külföldi hírek

Többen közülük a vasúti kocsikba szorultak, van, akit áramütés ért. Manuel Valls belügyminiszter azt mondta, hogy a nem végleges adatok szerint hét áldozata van a balesetnek, a sérültek száma pedig több tucat, a súlyos sérülteket helikoptereken szállítják párizsi kórházakba. „Nem történt ütközés, és nem a sebesség okozott gondot” – közölte a francia állami vasúttársaság egyik illetékese. Hozzátette: fogalma sincs, hogy mi történhetett. A gyorsvonat Pá­rizsból, az Austerlitz pályaudvarról indult, és a közép-franciaországi Limoges városa felé tartott, amikor kisiklott. A hírtelevíziók felvétele szerint a vonat két részre szakadt, és több kocsija is felborult.

Menedékjogot kér Snowden
Edward Snowden, az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató, az Egyesült Államok által hazaárulással vádolt informatikus bejelentette tegnap a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren, hogy politikai menedékjogot kér Oroszországtól. A hírt Tatyjana Loksina, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet moszkvai irodavezető-helyettese közölte, aki oroszországi irodavezető-helyettese is részt vett azon a találkozón, amelyet Snowden nemzetközi és orosz jogvédő szervezetek képviselőivel, valamint neves orosz jogászokkal tartott zárt körben a repülőtéren. Loksina azt mondta, hogy az amerikai informatikus csak addig akar Oroszországban maradni, amíg nem tud tovább utazni Dél-Amerikába.

Színházi nevelés fiataloknak
Több mint ezer nemzetközi művész, kutató, drámapeda­gógus, diák és politikai döntéshozó, köztük több magyar szakember részvételével Párizsban rendezik meg július 8. és 13. között a 8. IDEA – színházi nevelési világkongresszust, amelynek témája a jövő művészeti oktatása a fiatalabb ge­nerációk számára. A résztvevők megvitatják, hogy az egyes országokban milyen hely jut a művészeti képzésnek és azon belül is a színházi nevelésnek a gyermekek oktatásában. Magyarországról meghívást kapott Schilling Árpád, a Kré­takör művészeti vezetője is, aki a színház közösségteremtő lényegéről és a színház-pedagógiának a demokratikus poli­tikai kultúra kialakításában betöltött szerepéről beszélt. Schilling szerint amikor a pedagógia eszközül használja a drámát, akkor mindig egy olyan történetet keres, amellyel bemutathatja a közösség és az egyén közötti feszültségeket, átélhetővé és megérthetővé teheti a különböző szándékok és érdekek egymást erősítő vagy kioldó viszonyrendszerét, azaz modellhelyzeteket elemez. A színház-pedagógia célja ugyanis nem a dráma vagy a színház esztétikai értékeinek értelmezése és elfogadtatása, hanem a társadalom műkö­désének megértetése, mégpedig úgy, hogy abban a passzív nézői és az aktív előadói szerep összeolvad.