Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének lehetőségével foglalkoztak a Traian Băsescu államfő chişinăui látogatásáról beszámoló román lapok, és több szerző arra a következtetésre jutott, hogy Nagy-Románia újraalakulása csak a Dnyeszter menti szakadár köztársaság nélkül, az Európai Unión belül jöhet szóba.
Băsescu szerdán hivatalos látogatást tett a Moldovai Köztársaságban, ahol mások mellett Nicolae Timofti elnökkel és Iurie Leanca kormányfővel találkozott. A román államfő kijelentette: feltétel nélkül támogatja Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz, a területén kikiáltott, nemzetközileg el nem ismert szakadár köztársaság ügyében pedig azt tanácsolta Chişinăunak: az eredménytelen nemzetközi tárgyalások folytatása helyett forduljon egyenesen Moszkvához. Szavait a jobboldali România liberă vezércikkírója úgy értelmezte: a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozását és Romániával való egyesülését Băsescu az oroszbarát szakadár terület feladásával látná megvalósíthatónak. A szerző szerint gyanús, hogy Băsescu mostanában „megértő” hangnemre váltott a korábban élesen bírált Moszkvával kapcsolatban, és magabiztosan beszél az EU és Chişinău társulási szerződésének novemberben esedékes parafálásáról, holott ez „nyilvánvaló kudarc” lenne Moszkva számára, amit nem biztos, hogy egykönnyen elfogad. A cikk azt sugallja: nem véletlen, hogy egy hónapja egymásnak adta a kilincset Bukarestben az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és az amerikai hírszerzés igazgatója, majd a román külügyminiszter moszkvai látogatásának napján a moldovai miniszterelnök egy be nem jelentett látogatásra Bukarestbe érkezett. A România liberă valószínűsíti: az élénk diplomáciai tevékenység az Oroszországi Föderáció „megvigasztalásáról” szól, ami csakis a Dnyeszter-mellék jövőjével állhat összefüggésben. A liberális Cotidianulban Igor Dodon, a moldovai szocialisták vezetője szintén arra a következtetésre jutott, hogy Băsescu látogatása egy nemzetközi lobbizás része, amely a Dnyeszteren túli terület feladását sugallja Chişinăunak az uniós csatlakozásért cserébe. A moldovai ellenzéki politikus szerint nem szabad lemondani a Dnyeszteren túli területekről, amelyek megőrzése csak úgy képzelhető el, ha a Moldovai Köztársaság szövetségi állammá alakul.
A Ziarul Financiar az esetleges román–moldovai egyesülés gazdasági oldalát boncolgatta, és azt a következtetést vonta le, hogy a mintegy 24 millió lakosú új ország szegényebb lenne. Romániában az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék tavaly körülbelül 6700 euró volt, a Moldovai Köztársaságban pedig 1500 euró, ami a romániai GDP mindössze 4 százalékát jelenti, és kisebb, mint Temes vagy Kolozs megye GDP-je. Az államadósság nem ugrana meg jelentősen, a jelenlegi 52 milliárd euró 1,7 milliárd euróval bővülne. A gazdasági szakértők szerint Románia Moldovához képest most ott áll, mint Nyugat-Németország Kelet-Németországhoz képest 1990-ben. Németország akkor közel ezermilliárd német márkát költött a keleti infrastruktúra fejlesztésére. Chisinău polgármestere, Dorin Chirtoacă szerint Moldova mintegy 900 településének évi 50 millió euróra lenne szüksége infrastruktúrája fellendítéséhez, ami a romániai költségvetés 0,01 százalékát jelenti.
A román lapok arról is beszámoltak, hogy a helyi civil szervezetekkel rendezett találkozón egy résztvevő túl távolinak nevezte Moldova uniós csatlakozásának több mint tíz évre becsült perspektíváját, és azt kérdezte Băsescutól, nem egyesülhetnének-e előbb, és úgy váljanak az unió részévé. „Kérjék, és megoldjuk” – válaszolta erre Traian Băsescu, nagy tapsot aratva. A román államfő mandátuma alatt ötödször látogat Moldovába, ahol akkora a népszerűsége, hogy moldovai állampolgárságot ajánlottak neki. A két ország egyesülése eddig tabutémának számított, Băsescu korábban úgy nyilatkozott: Románia prioritása az, hogy a Moldovai Köztársaság az EU tagállama legyen, amire szerinte tíz-tizenkét éven belül kerülhet sor.