Autós felvonulással hangoltak az esti tüntetésre szombaton Sepsiszentgyörgyön, a csütörtökihez hasonló akció révén a város minden részébe próbálták eljuttatni a hírt: este a bukaresti hatalom régióátszervezési törekvései ellen, a székelyföldi autonómiáért tüntetünk. És a sepsiszentgyörgyiek szép számban vonultak ki a tiltakozásra: ha a Dózsa-szobornál tartott megemlékezésen még néhány százan voltak, az onnan indult, lovasok által vezetett gyalogos menethez sokan csatlakoztak, így végül mintegy ezerötszáz-kétezren gyűltek össze az Erzsébet parkban a honvédemlékműnél.
Dózsa György unokáiként, szellemi örököseiként ma is szabadon akarunk élni, nem fogunk meghátrálni a harc elől, a szó, az akarat fegyverével szállunk szembe a Székelyföld beolvasztását célzó ördögi tervvel – hangoztatta Fadgyas Egmond, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta sepsiszentgyörgyi alelnöke a Dózsa-szobornál tartott megemlékezésen. Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke felidézte az elmúlt héten tartott figyelemfelkeltő tüntetéseket, az autós felvonulás tapasztalatait, a parasztvezérre utalva vázolta a jelenlegi helyzetet – üldözik szimbólumainkat, nincs önálló, állami magyar egyetemünk, autonómiánk –, majd leszögezte: nem tűrhetjük a beolvasztást, azt, hogy kiszedjék lábunk alól a talajt. Kolcza István, a megemlékezést kezdeményező Minta háromszéki elnöke azt hangoztatta: a székely nép hisz az autonómiában – rá is erősítettek erre a jelenlevők, ekkor csendült fel először az autonómia-skandálás. Balla Claudiu, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselője arra hívta fel a figyelmet: nem engedhetjük meg magunknak, hogy a sértődés, a kényelem gátat vessen az összefogásnak, a közös fellépésnek. Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke felidézte: a magyar nép történelme voltaképpen szabadságharcok, forradalmak története, az elnyomás elleni küzdelem pedig ma is tart. A jelenkori harc áldozatai nem véres csatában elhunyt hősök, hanem jövőkép hiányában, kilátástalanság miatt meg nem született gyermekek, kivándorolt fiatalok, üresen maradt házak, eladott telkek. Fel nem adhatjuk, ki-ki a maga ereje szerint, ha kicsik vagyunk, hát Dávid módjára harcoljunk – hangzott Benedek Erika felhívása. Ezt követően megkoszorúzták Dózsa György szobrát.
Némiképp a márciusi marosvásárhelyi autonómiatüntetés hangulatát idézte a megemlékezést követő gyalogos felvonulás. A lovasok által vezetett menet a Dózsa-szobortól a Kriza János–Horgász–Nicolae Iorga–Grigore Bălan–Petőfi Sándor utcán haladt, folyamatosan skandálva, énekelve, toborozva a tüntetőket. Autonómiát!, Székelyföld nem Románia, Székelyföld Magyarország, Vesszen Trianon!, Aki magyar, velünk tart!, Itthon vagyunk!, Gyáva népnek nincs hazája! – a leggyakrabban ismert szólamok mellett azonban felcsendült a Kossuth Lajos azt üzente..., a Gábor Áron rézágyúja is. A hosszú menetelés során pedig sokan csatlakoztak a tömeghez, mások (sajnos, túl sokan) csak lakásuk ablakából, az erkélyről figyelték az akciót, volt, aki megtapsolta a vonulókat, de akadtak „ellenszurkolók” is – az egyik erkélyről egy csoport fiatal România-skandálással üzent, másik ablakból piros-sárga-kék szalagot lógattak ki (kisebb incidens később az Erzsébet parkban is történt, egy ismeretlen személy leköpte a székely zászlót, míg végül elkísérték a helyszínről). Több százan gyülekeztek közben az Erzsébet parkban is, ők tapssal fogadták a gyalogos felvonulás résztvevőit, majd a negyvennyolcas emlékműnél folytatódott a tüntetés. Czegő Zoltán költőt, az EMNP városi önkormányzati képviselőjét követően Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke szólalt fel, aki utalt az RMDSZ távolmaradására is, elítélve azt a magatartást, mely során nem az ügyet, hanem a szervező kilétét nézzük. Nem vagyunk elegen, mert a nagyobbik párt nem szólított meg, mert éppen bepácoltuk a flekkenhúst – de közben a bukaresti boszorkánykonyhán keverik a mérget, tovább építik a központosított nemzetállamot, amelyben már most is üldözik, perelik szimbólumainkat, korlátozzák anyanyelvhasználatunkat. Bűnös, aki ez ellen nem emeli fel szavát, aki látja a veszélyt, de csak lapul – figyelmeztetett Gazda. Izsák Balázs SZNT-elnök gondolatait is tolmácsolta: Liviu Dragnea azon kijelentése, miszerint Székelyföld román terület, arról tanúskodik, a román kormány hontalanoknak tekint bennünket, voltaképpen hadat üzent nekünk. Válaszként a polgári engedetlenség minden eszközével élni fogunk, megtaláljuk a tiltakozásnak azt a formáját, hogy elegen legyünk, és a román hatalom kénytelen legyen felhagyni a közösség provokálásával – hangoztatta az SZNT képviselője, aki figyelmeztetett: amikor tiltakozni kell, ne elsősorban vezéreinkre hallgassunk – megjegyezte, vezetőinknek nem korrupciós ügyekben kell jeleskedniük –, szívünkre, gyermekeink, unokáink jövőjére figyeljünk.
Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke leszögezte: nem lesz társadalmi béke Romániában, míg Székelyföld nem lesz autonóm jogállású egység. A több mint száz erdélyi településen megszervezett tiltakozás a közakarat felmutatásáért fontos – magyarázta a politikus, leszögezve: nem leszünk Bukarest gyarmata. Beszédében kitért a felvidéki magyarság helyzetére, azzal illusztrálta, milyen veszélyekkel fenyeget a közigazgatási reform, és hová vezet, ha a magyarság képviselete enged a fővárosi nyomásnak, hitegetésnek. Toró azt is közölte: a Néppárt mindenütt ott lesz, ahol a régiósítás ellen, Székelyföld autonómiájáért tiltakoznak. Augusztusban az SZNT készül tiltakozásra, szeptemberre az RMDSZ jelentett be megmozdulást, természetesen mindenütt ott leszünk – jelezte az EMNP elnöke.
A tüntetésen háromszoros igennel elfogadott petíciót Sánta Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke ismertette. Az Erdélyi kiáltvány a történelmi régiókért című petícióban egyebek mellett leszögezik: „Ki kell mondanunk: a Kárpát-medence »tündérkertje«, Erdély nem Bukarest gyarmata! Részei – a Partium, Bánság, Máramaros, Mócvidék, Szász Királyföld, Székelyföld – Erdély népeinek közös öröksége: önálló történetiséggel bíró, sajátos kultúrával, hagyománnyal és identitással rendelkező természetes régiók. (…) Nem elég, hogy befizetett adónknak csak a töredékét osztják nekünk vissza Bukarestből, és évtizedek óta Erdély tartja el Romániát. És mit kaptunk érte cserébe? Alig több mint 50 kilométer autópályát. Szétvert egészségügyet és lezüllesztett oktatást. Mérhetetlen, az államigazgatás egészét behálózó korrupciót. Európa helyett Balkánt” – sorolják a kiáltványban. Leszögezik továbbá: „Autonómiát akarunk! Azt akarjuk, hogy saját sorsunkról mi dönthessünk. Azt akarjuk, hogy természeti kincseinkkel, adólejeinkkel és emberi erőforrásainkkal mi gazdálkodhassunk. Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított, homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! (…) Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió!” A kiáltványban jelzik ugyanakkor: ha nem figyelnek szavukra, utcai tiltakozások, útlezárások, helyi népszavazások következhetnek.
*
Sepsiszék több vidéki településén is tüntettek szombat este – közölte megkeresésünkre Nemes Előd. Árkoson hozzávetőleg harmincan, Eresztevényben tizenöten, Maksán harmincan, Málnásfürdőn huszonöten, Málnáson húszan tiltakoztak. Ez azért is figyelemre méltó, mert falun soha semmiért nem volt tüntetés, így huszonöt-harminc ellenkező nagy eredménynek számít.
