Buktak a pedagógusok is
A tanügyi véglegesítő vizsgán részt vevők 47,83 százaléka szerzett átmenő jegyet – ismertette az oktatási minisztérium tegnap az óvások benyújtása előtti eredményeket. A véglegesítő vizsga írásbelijén részt vevő 7400 jelölt közül 6651 kapott ötösnél nagyobb, de nyolcasnál kisebb jegyet, ami azt jelenti, hogy nem mentek át a vizsgán.
A szaktárca adatai szerint 3181 jelölt szerzett átmenő jegyet, ők véglegesítést nyertek a tanügyben. Legjobban a Gorj megyeiek teljesítettek, ott a résztvevők 76,47 százaléka sikeresen vizsgázott, a lista másik végén Krassó-Szörény megye áll, ahol a vizsgázó oktatók alig 29,33 százaléka teljesített sikeresen. Az óvásokat még ma fogadják a vizsgaközpontoknál, a fellebbezéseket pedig a következő két napon bírálják el, a végső értékeléseket július 27-én teszik közzé. S A véglegesítő vizsga eredménye azt mutatja, hogy ez egy komoly, szigorú megmérettetés, tehát olyan, amilyennek lennie kell – nyilatkozta tegnap Remus Pricopie oktatási miniszter, gratulálva a közel 3200 sikeresen vizsgázónak. „Idén 7-esről 8-asra nőtt az átmenő jegy a véglegesítő vizsgán. Azért vezettük be ezt a módosítást, mert nagyon fontos, hogy jól felkészült tanáraink legyenek” – fejtette ki a miniszter.
Megfelelő bérezést szorgalmaznak a tanügyi szakszervezetek
A tanügy már régen nem vonzza a jól képzett végzősöket – állítja a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség, mely szerint a véglegesítő vizsga felszínre hozta a valóságot az oktatói pályára kívánkozók felkészültségi szintjéről. A szövetség közleményében rámutat: a sikeresen vizsgázók alacsony száma a rendszer alulfinanszírozásának következménye is. Megfelelő bérezés nélkül nem lehet értékes végzősöket a tanügybe vonzani, s így nagy teljesítmény sem várható. A Spiru Haret szakszervezeti tömb hangsúlyozta, több ízben kérte a jelenlegi kormánytól egy új bérezési törvény kidolgozását a tanügyben dolgozók számára, eddig azonban nem hívták őket tárgyalóasztalhoz. Hasonló álláspontjának adott hangot tegnap közleményében a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Föderációja (SZTSZF) is, mely szerint a gyenge eredmények másik oka az egyetemi felkészítés hiányosságaiban rejlik. Az egyetemek nem helyeznek hangsúlyt azokra az alaptantárgyakra, amelyekre a jövendőbeli oktatóknak feltétlenül szükségük lesz, például a módszertanra, az intézmények többsége ugyanakkor megszüntette a pedagógiai gyakorlatot, ahol pedig az még létezik, csak papírforma szerint végzik. „Hangsúlyozzuk, hogy a véglegesítő vizsga jelentős részét a módszertani kérdések teszik ki, tehát a vizsgázóknak olyan tételeket kell megoldaniuk, melyeket az egyetemen majdnem egyáltalán nem tanultak, ebből következnek a gyenge eredmények” – szögezi le az SZTSZF közleményében.
