A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó szerkesztésében megjelent, nagyon szép kivitelű köteteket Filep Tamás Gusztáv szerkesztő mutatta be, Benda Jenő kötetével kezdve, aki a trianoni magyar békeküldöttséggel újságíróként részt­vevője volt a magyar delegáció vívódásának. Leírja, milyen közegbe érkezett a tárgyalóbizottság, mennyire felkészülten utaztak Párizsba, még nyomdát is vittek magukkal, hogy az egyeztetések során minél több anyagot szét tudjanak szórni a tárgyalópartne­reknek – aztán kiderül, gyakorlatilag internálva voltak, állandó rendőri kísérettel, a magyar politikusoknak még azt sem engedték, vásárolni menjenek a francia fővárosba. Apponyi beszéde alatt pedig minden újságírót kizártak a teremből, nehogy kiszívárogjon akár egy fél mondat is abból, ami a ma­gyarok igazságát látszik bizonyítani. Nem tudományos, de nagyon érzékletes leírás a korabeli párizsi állapotokról A béke kálváriaútján című könyv.
Borsi Kálmán Béla második, a Pro Minoritate sorozatában megjelent kö­tete a magyar külpolitikai gondolkodást támogatja meg a Magyarországot kö­rülvevő államok népei gondolko­dás­módjának megismertetésével, a 19–20. századi román társadalom jó isme­rő­je­ként Borsi azt állítja: legalább százesz­tendős történelmi fáziseltoló­dásban vannak a közép-kelet-európai államok. A Nemzetstratégiák című kö­tetben európai és amerikai analógiákat mutat fel, azt is vizsgálja, a német–francia kiegyezés mennyire tekinthető min­tának a magyar–román viszonyban, és egyáltalán, milyenek e két utóbbi ország megegyezésének esélyei.
A másik két kötet magyarországi politikai körökben az elszakított nemzetrészek közül a kevesebb odafigyelést kapott Délvidékről, illetve Kárpátaljáról szól, előbbi szerzője, Mák Ferenc azzal indítja könyvét, akár el­fogadható is lehetett volna a történelem kerekének ama fordulata, mely által magyaroknak más országok állampolgáraivá kellett válniuk, amennyiben Jugoszlávia működő államot hozott volna létre. Nem ez történt, nem kamatozott a befektetett kegyetlenség, természetszerű volt hát az ország szét­esése – ennek körülményeiről, de a horvátországi és szlovéniai magyar közösségek sorsának alakulásártól is beszámol a Vesztegzár című könyv.
Tóth István egyedüli szerzőként lehetett jelen a tusványosi könyvbemutatón, kárpátaljai magyarként előbb az ukránokkal közös szovjet elnyomás éveiről beszélt, majd az egykori harcostársak nem igazán magyarbarát légkörét ismertette a hallgatósággal, A peremvidék világbirodalma című tanulmány- és publicisztikai gyűjteményes kötete is ezeket a kérdésköröket járja körül.