A Thomas B. Gibbons ügyvivő külügyminiszter-helyettes által aláírt levél nyilvánosságra hozására – a többi aláíróval való konzultáció után – most adott engedélyt a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF) a kezdeményezés indítványozója, Andy Harris, aki a Kongresszus egyetlen magyar származású tagja. A HHRF a háttérből támogatta a törvényhozók ez irányú munkáját.
  „Az amerikai kormány vezető szerepet vállalt abban, hogy arra biztassa Romániát, olyan törvénykezést léptessen életbe, amely igazságos, áttekinthető és gyors megoldást nyújt a kommunista és fasiszta hatóságok által államosított ingatlanok jogos tulajdonosai számára” – áll a State Department (amerikai külügyminisztérium) levelében. Thomas B. Gibbons arról is tájékoztatja a 14 republikánus és 7 demokrata törvényhozóból álló csoportot, hogy idén májusban Douglas Davidson, a Holokauszt- ügyekért felelős amerikai különleges megbízott Buka­restbe látogatott, hogy a témáról egyeztessen a román kormánnyal, a parlamenttel és a civil szférával a restitúciós folyamatról.
„Miközben a román kormány és parlament az új restitúciós jogszabályon dolgozott, amellett érveltünk, hogy a jelenlegi és bármilyen jövőbeli kerettörvény igazságosan és gyorsan rendezze az egyházak és a nemzeti kisebbségek – beleértve a Holokauszt-túlélőket és azok örököseit is – által benyújtott, régóta elbírálás alatt álló visszaszolgáltatási kérelmeket. Román partnereink arról biztosítottak, hogy nyitottak bármilyen, az érdekelt felek által benyújtott javaslatra, amely javítani képes a restitúciós jogszabályt” – fogalmaz az amerikai diplomata. Hozzáteszi: a washingtoni külügyminisztérium továbbra is figyelemmel követi a helyzetet, és amennyiben a restitúciós törvény végrehajtási rendeletei szükségessé teszik, akkor „odahatunk a javító lépések érdekében”.
A levél a Székely Mikó Kollégium ügyére is kitér: Thomas B. Gibbons szerint az amerikai nagykövetség már a kezdetektől elkötelezetten figyelte a fejleményeket, és évek óta munkakapcsolatban áll Markó Attilával, akit a romániai magyar közösség köztiszteletben álló tagjának és az emberi jogok megbecsült harcosának tart. A háromszéki képviselővel az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai június 25-én megbeszélést folytattak, és kérésére hivatalos megfigyelőként vettek részt a június 27-i legfelsőbb bírósági meghallgatáson. „A továbbiakban is szót emelünk jogállamiságon alapuló igazságos ítélet érdekében” – írja Gibbons. Az amerikai külügyminisztérium ismételten leszögezi, hogy „közbenjárni a romániai egyházak és nemzeti kisebbségek – beleértve a zsidó, magyar, görög katolikus és roma közösségeket – jogaiért az Adminisztráció kulcsfontosságú prioritását képezi”. Tájékoztatja az aggódó 21 kongresszusi képviselőt, hogy a volt bukaresti nagykövet, ennek elődje, a mostani ideiglenes ügyvivő és más magas rangú nagykövetségi munkatársak rendszeresen egyeztetnek ezekről a kérdésekről Románia magas rangú vezetőivel, beleértve a miniszterelnököt, az államfőt és a parlament két házának vezetőjét.
Az amerikai képviselőház már korábban is határozottan állást foglalt az ingatlanrestitúció mellett: 2005-ben kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgette. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191-es határozatot a néhai Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) 37 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekeik nemzetközi érvényesítésén.