A szlovákiai magyar független közéleti hetilapban Elszántság és türelem címmel megjelent írásban Kövér László a nemzetpolitika jelenlegi mozgásteréről, a magyar–szlovák viszony mozgatórugóiról és alakulásáról, valamint arról beszélt, hogy elsősorban a felvidéki magyaroknak kell küzdeniük a nemzeti önazonossághoz való jogaikért. Ma szűkebb a nemzetpolitika mozgástere, mint amilyen lehetne – szögezte le Kövér. * Az Országgyűlés elnöke a magyar–szlovák viszony alakulása, valamint annak kapcsán, hogy a legutóbbi magyar–szlovák miniszterelnöki találkozót követően Orbán Viktor kormányfő azt mondta, „új fejezet kezdődött a két ország közös történetében”, elmondta: reméli, megalapozottak a várakozások, és új lesz a helyzet abból a szempontból is, hogy „ebben a fejezetben már a felvidéki magyarokat érintő érzékeny kérdések megoldása is szerepel majd”. Az eredményeket illetően közölte: a magyar és a szlovák kormány között nagyon sok pragmatikus kérdésben folyik tárgyalás a közös érdekek mentén, a minél több közös szál pedig csökkentheti a feszültségeket. „Amikor nincs mód mindent elérni, azt kell elérni, amit lehet” – fogalmazott. * A felvidéki magyar közösség erősítésének lehetőségeit firtató kérdésre válaszolva Kövér László úgy nyilatkozott: kétségtelen, hogy a felvidéki magyarságban „látszik a legkisebb erő”, ám ezt nem szabad adottságnak tekinteni, mivel „ezen az úton oda-vissza lehet járni”. Hozzátette: a felvidéki magyarok helyett senki nem fog megküzdeni a nemzeti önazonossághoz való jogokért, Magyarország ehhez legfeljebb segítséget tud nyújtani.

Nem élnek nyelvi jogaikkal
Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati intézkedéseket kezdeményezett – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tegnap. Az alapjogi biztos hivatalból indított vizsgálatában megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomórészt magyar nyelven működnek, annak ellenére, hogy az alkotmány és számos jogszabály biztosítja a nemzetiséghez tartozók anyanyelvhasználatát hivatalos ügyeik intézésekor. Ebben nemcsak a nyelvismeret hiánya játszik közre, hanem az is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok nem készültek fel a nemzetiségi nyelvű kommunikációra, nincsenek nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem – írták. A jelentés kivonatában emlékeztettek arra, hogy 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos helyi önkormányzat köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit, közzétenni közleményeit, illetve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról is.

Az FBI kérése Snowden apjához
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) arra kérte az amerikai titkos adatgyűjtést leleplező informatikus, Edward Snowden apját, hogy utazzon Moszkvába, és vegye rá fiát a hazatérésre. Az 52 éves apa, Lon Snowden a Washington Post napilapnak beszélt erről. Elmondta, hogy a moszkvai út meghiúsult, mert az FBI nem volt biztos abban, hogy meg tudja szervezni számára Moszkvában a kapcsolatte­remtést a fiával. Kijelentette, hogy akár már másnap Moszkvába utazhatna, de nem biztos abban, hogy eljutna a fiához, aki – hírek szerint – hetek óta a seremetyjevói repülőtér tranzitvárójában vesztegel. Az interjúban szenvedélyesen védte a fiát, akit az amerikai társadalom egy része hazaárulónak tart. Edward hazafias szellemű családban nőtt fel Maryland államban (Lon Snowden elvált a fiú anyjától), olyan környéken, ahol rengeteg szövetségi ügynök és rendőr lakik, és ő is szereti hazáját – jelentette ki az apa. Feltette a kérdést: hogy lehet hazaárulónak minősíteni a fiát, amikor semmilyen haszna nem származott abból, amit tett? Arra a kérdésre, hogy szerinte mi késztethette fiát szigorúan titkos hírszerzési dokumentumok kiszivárogtatására, az idősebbik Snowden nem tudott válaszolni.